Két vírust használnak a vakcinagyártáshoz

Mivel a H1N1 elleni védőoltás fakultatív körbe tartozik, ezért a komplikáció esetén a gyártót és a beadó orvost terheli a felelősség.

Cáfolja, sőt felháborítónak tartja Falus Ferenc országos tiszti főorvos és Németh Zsolt, az Omninvest oltóanyag-előállító cég szóvivője azt a sajtóhírt, miszerint nem az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott H1N1 vírustörzsből készült el az új influenza elleni magyar védőoltás, hanem egy korábbiból, amely még az 1930-as években az Egyesült Államokban bukkant fel.

Falus Ferenc elmondta: megkapta a WHO legfrissebb kiadványát, amely szerint azok az antigének, amelyek a világ ötvenhat, H1N1 elleni oltóanyagot előállító országából érkeztek a világszervezethez, szerkezetileg és genetikailag is azonosak az A/California7 2009 jelzésű vírussal, vagyis a H1N1-gyel. Áprilistól augusztus elsejéig 119 olyan vírusminta érkezett be a jelzett országokból, amelyeket fertőzöttektől vettek le. Ez segíti a gyártókat abban is, hogy meghatározzák, a következő évben melyik földrészen milyen ellenszerre lehet majd szükség.

Németh Zsolt elmondta: a gyártók valóban nem csupán a vadvírustörzset használják, hanem a Puerto Rico PR8-as törzset is, amely a vadvírusok aktiválására szolgál, és mindenki ezzel a módszerrel fejlesztette ki a vakcinát. Tájékoztatása szerint a vadvírus önmagában megölné a táptalajt - a tojást -, így viszont élő sejtben szaporodhat. A tojásban szaporítás eljárása az 1930-as évekből származik, ennyi az összefüggés.

Nemcsak az alapanyag vitatéma, hanem a vakcinának a gyermeket váró nőkre gyakorolt hatása is. A kérdés jogos, hiszen kismamákon nem tesztelték az oltóanyagot.

Az Egyesült Államok betegségmegelőzési és járványügyi központjának tájékoztatása szerint hatszor nagyobb veszélynek vannak kitéve a várandós nők, mint bárki más. Falus Ferenc ezt azzal egészítette ki, hogy a fertőzésben eddigi elhunytak fele semmilyen kockázati csoportba nem tartozott, tehát nem lehet tudni, hogy kik a legveszélyeztetettebbek.

A kötelező védőoltások szövődményeiért az állam anyagi felelősséget vállal, kártérítést fizet, a H1N1 elleni védelem viszont az úgynevezett fakultatív körbe tartozik, vagyis csupán a gyártót és az oltást beadót terheli felelősség a komplikációért. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint félő, hogy az oltóanyag előállítója adott esetben az orvosra mutogat majd, és többféle kifogással is élhet. Ezek közül az egyik, hogy az orvos nem az előírás szerint tárolta az ampullát, amit persze bizonyítani, de cáfolni is nagyon nehéz. A beteg pedig azt kárhoztatja majd, akinek kevésbé hisz, és akivel szemben hatékonyabban érvényesítheti kártérítési igényét.