Kétezer magyar siket a Duna-partra megy

Kétezer magyar siket és nagyothalló december 8-án a pesti Duna-parton demonstrál jogaiért.

A világon ma mintegy 70 millió siket ember él. Jogaikat a Siketek Világszövetsége, a WFD (World Federation of the Deaf) képviseli, mely tanácsadói státusszal rendelkezik az ENSZ-ben. Annak gazdasági és szociális tanácsában (ECOSOC), az oktatási, tudományos és kulturális (UNESCO), a nemzetközi munkaügyi szervezetben (ILO) és az egészségügyi világszervezetben (WHO) is. A Siketek Világszövetségének irodája Finnországban, Helsinkiben található, elnökük, a finn Markku Jokinen december 7-én, a magyar országházban nyitja meg a Siketek Európai Szövetségének nemzetközi konferenciáját.

Legfőbb témájuk az az ENSZ-egyezmény lesz, amely a fogyatékossággal élők jogairól szól. A kormányok többsége számára a fogyatékos személyek eddig jórészt szociálpolitikai feladványként jelentek meg. Az ENSZ-egyezmény meg azt állítja, hogy mindez emberi jogi probléma. A Duna-partra vonuló kétezer magyar siket és nagyothalló is azt akarja világgá kürtölni, hogy joguk van a jelnyelv elismertetéséhez, a feliratozáshoz, a támogatott segédeszközökhöz, az önálló életvitel feltételeinek megteremtéséhez és szükségük van egy elfogadóbb társadalomra!

A Sinosz, a magyar Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége december 8-án lesz százéves. Magyarország a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt ez év március 30-án írta alá, és a világon másodikként ratifikálta azt június 25-én. Ennek ellenére Magyarországon a siketek és nagyothallók folyamatosan azt élik meg, hogy kirekesztődnek. Habán Zsuzsa, a Sinosz szakmai vezetője és főtitkárhelyettese szerint a siketek helyzete speciális, saját közösségükben nem érzik magukat fogyatékosnak, hisz van  jelnyelvük. A hallók többségi társadalma a siketeket egyfajta értelmi fogyatékosként kezeli. És azt is a hallók többségi társadalma szabja meg, hogy milyen szakmák közül választhatnak: lehet belőlük asztalos, kárpitos, műszerész, a nőkből pedig varrónő. A tizenhat éves siket gyerekek döntő többsége nem tanul tovább. Magyarországon nem tudni, hány siket és nagyothalló él, mivel a magyar siketközösség nincs megkutatva.