Kevés az orvos a koraszülöttek ellátásában

A legsürgetőbb feladat, hogy elegendő szakember legyen az intenzív ellátásra szoruló gyerekek mellett.

A világ minden tájáról érkeztek szakemberek a Magyar Perinatológiai Társaság hét végi kongresszusára, ahol a nemzetközi tapasztalatok és tudományos eredmények tükrében szóba kerültek a magyarországi ellátás sikerei és nehézségei is. Balla György, a Debreceni Gyermekklinika igazgató professzora, a társaság elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a legsürgetőbb feladat, hogy megfelelő létszámban lehessen biztosítani szakembert az intenzív ellátásra szoruló gyerekek mellé.

Évenként megközelítőleg százezer gyermek látja meg a napvilágot, és közülük hatezret kezelnek speciális intenzív osztályokon. A professzor szerint az lenne az ideális, ha a jelenlegi öt újszülött helyett csak kettőt-hármat kellene gondoznia egy-egy jól képzett szakasszisztensnek.

Az ágazatban dolgozóknak köszönhetően csökken az újszülöttkori halálozás, ezzel Magyarország közelít az európai átlaghoz. Tulassay Tivadar, a rendezvény fővédnöke, a Semmelweis Egyetem rektora szerint a lemaradás a koraszülöttek viszonylag magas, nyolc-kilenc százalékos arányából adódik, ám ennek nem orvosi, hanem kulturális, gazdasági, oktatási okai vannak. A rektor is égetőnek nevezte az orvosok és az ápolók hiányát. Mint mondta: az alacsony társadalmi presztízs miatt nincs utánpótlás ezen a rendkívül kimerítő és nagy szakértelmet igénylő munkaterületen.

Új jelenségként említette, hogy a privát egészségügyi szolgáltatók, illetve azok a szülészeti osztályok, amelyek nem végeznek ugyan intenzív ellátást, de biztonságos ügyeleti hátteret akarnak kiépíteni az újszülöttek számára, piaci áron csábítják el a szakorvosokat. Ajánlatukkal az ellátás csúcsát jelentő, az újszülöttek gondozását kiemelt feladatként végző egyetemi klinikák sem képesek fölvenni a versenyt. „Ez a kérdés lassan a rendszer határait kezdi feszegetni" - közölte a professzor.

A rektor szerint gond az is, hogy sok helyütt elavult gépekkel, műszerekkel kénytelenek dolgozni, bár most van remény a gond kormányzati orvoslására. Pajor Attila, a Semmelweis Egyetem II. számú szülészeti klinikájának vezetője szerint szerencsés lenne, ha minden gyógyító munkáért megkapnák a közfinanszírozást. Tény, a kórházak az egészségbiztosítóval kötött szerződés keretein belül maguk osztják el a pénzügyi lehetőségeket az egyes ellátásaik között, ám a szakemberek minden rászoruló újszülöttet gondozásba vesznek, így a keretek sokszor szűknek bizonyulnak.

A professzorok egyetértettek abban, lassul a sikerágazatnak számító újszülöttellátás kezdeti lendülete. A gondok mutatják, megváltozott a szemlélet, így egyre kisebb hangsúlyt kap az anya- és csecsemővédelem. Úgy látják: a jelenségre föl kell hívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét. A szemlélet miatt kisebb hangsúlyt kap az anya- és csecsemővédelem.