Kevés az újraélesztő a Balatonnál

A több mint száz balatoni strand közül háromnak van defibrillátora.

Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) elnöke elmondta, több újraélesztési beavatkozásra volna szükség a Balatonnál is. A gyors észlelés és segélykérés, a korán megkezdett mellkasi kompresszió, szívmasszázs, a befúvásos lélegeztetés, tehát a jól szervezett túlélési lánc a kulcsa annak, hogy kevesebb haláleset történjen legnagyobb tavunknál.

A Balatonnál alig akad olyan segítő ember, aki tisztában lenne az újraélesztés alapjaival. Jelenleg száz, kórházon kívüli keringésmegállásból két-három embert sikerül visszahozni az életbe. A Magyar Vöröskereszt nagyobb strandokra kihelyezett fiatal munkatársaihoz többnyire csak kisebb sérüléses panaszokkal fordulhatnak a fürdőzők. A szakemberek szerint a laikus, az „utca embere" által megkezdett segítségnyújtásnak elsősorban az a célja, hogy a mentőautó megérkezéséig időt nyerjen a beteg számára.

A Balatonnál a VMSZ által kiképzett, alapszintű végzettségű, strandon dolgozó fiatalok száma alig haladja meg az ötvenet. A helyzetet tovább rontja, hogy defibrillátorból három van - kettő a déli parton, s egy az északin, az üdülési szezonban a túlzsúfolt utakon időnként késve érkezik a mentőautó. Márpedig amíg nincs elegendő, újraélesztéshez értő személy és defibrillátor, addig a tónál bekövetkező keringés-megállásos esetek jelentősen rontják a hazai túlélési mutatókat - hangsúlyozza Bagyó Sándor. A rendkívül gazdagon felszerelt Rupert 32 típusú mentőhajó leltárában sem szerepel defibrillátor. A tíz és fél méter hosszú, három méter széles, ötven csomóval közlekedő vízi járművet ötvenmillió forintért vásárolta meg a Balaton Fejlesztési Tanács.