Kezdődik a munka, miközben tart a vita a kórházholdingról

Szakmai kérdés, mégis túlságosan átpolitizált.

Így jellemezte a fővárosi egészségügyi ellátórendszer hamarosan kezdődő átalakítását a Budapest Egészségügyi Modellért felelős szocialista főpolgármester-helyettes.

Horváth Csaba cáfolta Demszky Gábor főpolgármestert, aki szerint az MSZP már lemondott a kórházholding tervéről. Ez is jelzi, hogy a témában kiújulhatnak a viták az MSZP-SZDSZ-koalícióban. Az biztos, hogy a munka ebben a ciklusban nem fejeződik be, ehhez várhatóan hat év kell. Ezalatt viszont Horváth szerint 60 milliárd forint fejlesztési forrás kerülhet a rendszerbe.

A tervezés még az idén elkezdődik: a hatástanulmány elkészítésével megbízott konzorciummal hétfőn írják alá a 250 millió forintos szerződést. Hat év alatt 60 milliárd forint fejlesztési forrás bevonását várja a hamarosan induló Budapest Egészségügyi Modelltől a szocialista humánpolitikai főpolgármester-helyettes, aki szerint az ellátórendszer átalakításának szakmai kérdése túlságosan átpolitizált. A koalíciós partner MSZP és SZDSZ között erről az elmúlt egy évben heves viták voltak, és várhatók a jövőben is.

Míg Demszky Gábor főpolgármester szerint a koncepció az eredeti formájában biztosan nem valósul meg, Horváth Csaba úgy véli, van jövője az elképzeléseknek. Hamarosan elkezdődhet a fővárosi egészségügyi ellátórendszer átalakítása, melyet várhatóan a jövőben is koalíciós viták kísérnek majd. Noha a politikai vita csitult, nézetkülönbségek vannak. Az SZDSZ-es főpolgármester a Hírszerzőnek adott interjújában a múlt héten is szkeptikusan nyilatkozott MSZP-s humánpolitikai helyettese terveiről és „vakvágánynak" nevezte az egészségügyi ellátórendszer holdingtípusú átalakítását.

Demszky Gábor megerősítette: a koncepció az eredeti formájában nem valósul meg, azt „a szocialisták már feladták". Horváth Csaba főpolgármester-helyettes viszont azt mondta: szó sincs erről, nem adták fel a holding vagy a Budapest Egészségügyi Modell tervét. Bár igaz, hogy „visszalépés történt", de az átalakítás szakmai szükségességében nem csak a koalíció ért egyet, támogatják azt a fővárosi közgyűlés ellenzéki frakciói is - hangoztatta. Egyetértenek abban, hogy a kórházak gazdasági társaságokként hatékonyabban, takarékosabban tudnának működni, s annak sem szakmai, inkább politikai okai vannak, hogy az eredetileg két évre tervezett „átállás" csak jóval lassabban, több lépcsőben történhet meg.

Persze az előkészítés mintegy egyéves csúszása is okozza, hogy a ciklus végéig nem lehet teljes körűen bevezetni az ellátórendszer új modelljét. Ezért 2010 végéig annak csak első fokozata léphet életbe. Jövő nyárra dolgozzák ki részletesen a mintegy 16 ezer ággyal működő, 14 ezer dolgozót 90 telephelyen foglalkoztató fővárosi fenntartású intézményhálózat korszerűsítésének feltételeit és irányait kijelölő hatástanulmányt. Részeredmény már most is van: a közgyűlés nemrég döntött a Fővárosi Egészségközpont Zrt. megalapításáról. Igaz, itt visszalépni kényszerült az MSZP eredeti tervétől, miszerint ez a holdingcég már a jövő év második felében átvette volna az időközben kft.-kké átalakított kórházak feladat- és hatásköreinek jelentős részét. A cég egyelőre főként az elektronikus TAJ-kártya bevezetésével foglalkozna, mivel a fővárosban tesztelik elsőként „élesben" a jelenlegi papírkártyát várhatóan 2010-től országszerte felváltó korszerű betegazonosítót. Ezen túlmenően a zrt. fogná össze a budapesti kórházak egységes informatikai és kontrollingtevékenységét és felelne a központosított közbeszerzésekért.

Az intézmények azonban 2010 végéig biztosan megőrzik jogi és szervezeti önállóságukat, az ott dolgozók pedig közalkalmazotti státusukat. Horváth szerint első lépésben ennyit lehet tenni, de minden készen áll majd arra, hogy a következő ciklusban folytatódjon az átalakítás. Ehhez azonban még több politikai döntést kell hoznia a közgyűlésnek. A főpolgármester-helyettes szerint össze kell vonni bizonyos feladatokat, gyógyító, illetve diagnosztikai tevékenységeket, melyeket egy helyen egyszerűbb és olcsóbb ellátni.

Kórházbezárásról nincs szó, egyes telephelyek, ingatlanok felszabadításával, hasznosításával és értékesítésével viszont a befolyó pluszpénz is az ellátás színvonalának növelésére fordítható. Példaként említette: a kórházakban használt műszerek átlagéletkora a kívánatos 6-tal szemben 13 év, és míg csak a szinten tartáshoz évi 2,5 milliárdért kellene új eszközöket venni, idén erre érdemben alig jutott pénz, s jövőre is csak egymilliárd forint várható. Az új modell viszont Horváth Csaba szerint megteremti a lehetőségét, hogy 6 év alatt 60 milliárd forint fejlesztési forrást vonjanak be a rendszerbe.

Hétfőn írja alá Horváth Csaba azt a szerződést, amely nettó 250 millió forint keretösszegű megbízást ad egy szakmai konzorciumnak arra, hogy elkészítse az ellátórendszer átalakítását megalapozó hatástanulmányt. A nyertes nevét az aláírás előtt nem hozzák nyilvánosságra. Az augusztus végén megjelent nyílt, nemzetközi pályázatot - melyre három ajánlat érkezett - novemberben a bírálóbizottság érvénytelennek nyilvánította, mert két pályázat tartalmilag hibás volt, egyet pedig csekély alaki hibával adtak be. A testület ez utóbbi pályázóval mégis tovább egyeztetett, a hibákat kijavították, és a bizottság úgy döntött, megköthető a szerződés. A nyertesnek júniusig tucatnyi részterület vizsgálatát kell elvégeznie, ezekből külön tanulmányokat készít és ad le.