Ki a jobb gazdája a kórházaknak?

Bolond az, aki ma Magyarországon kórházak működtetésére vállalkozik?

Gúzsba kötve nemigen lehet táncolni - így beszél az egészségügy több szereplője is a HospInvest Zrt.-vel történtekről, jelezve egyúttal, hogy a befektető szerintük túlvállalta magát. Ugyanakkor, teszik hozzá, valamennyi kormányzati intézkedés épp a magánbefektetőket sújtotta.

Mások azt mondják, hogy bolond az, aki ma Magyarországon kórházak működtetésére vállalkozik. A szakemberek abban azonban egyetértenek, hogy most valamennyi magyar kórház a csőd szélén áll, de a piacnak leginkább kitett intézmények „billennek meg" először - A kormány egészségügyi programja elméletileg a befektetőket, a tőkebevonásokat preferálja. Mégis intézkedések sora sújtotta az utóbbi időszakban azokat az intézményeket, amelyek az önkormányzatok fenntartásán kívül kerültek - mondja dr. Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter, veszprémi kórházigazgató.

- Mind az egyházi, mind a vállalkozások által működtetett intézményeket kizárták például a 13. havi fizetésekből, a béremelések fedezetének biztosításából, iparűzési adót kell fizetniük, összességében ez az éves költségvetésük 10-15 százalékát jelenti. Ez már helyből veszteség. Ráadásul felvállaltak olyan beruházásokat, amelyeket deklaráltan nem finanszíroz a biztosító, vagyis ezek fedezetét szintén a működési költségükből kell visszaforgatni - sorolja a Hosplnvestet is érintő „körülményeket" Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke. - A piaci feltételek között működő intézmények csődje az első. Majd jönnek a komolyabb adósságállományt maguk előtt görgetők, végül a legerősebbek is „bedobják" majd a törülközőt. Struktúraváltás és a szolgáltatási csomag szűkítése nélkül nem lehet túlélni a jelenlegi finanszírozást - véli. Egerben - teszi hozzá - a befektető kényszerűen adósságrendezéssel kezdett, majd kötelezettségek sorát vállalta, hogy eleget tegyen a működtetési feltételeknek, valamint komoly beruházásokba kezdett. Rácz Jenő szerint most „nagyon kell ügyelni a befektetőkre", máskülönben a válság pillanatok alatt valamennyi, az egészségügyben érintett vállalkozást elérheti.

Dr. Csiba Gábor, a miskolci kórház főigazgatója szerint az egészségügyi befektetők ma csupán homokvárakra építkeznek, ők is csupán lyukakat foltozgatnak. A gond az, hogy értük nincs, aki „jótálljon": nincs akkora vagyonuk biztosítékként, mint az önkormányzatoknak. - Mi azért „összekacsintunk" a beszállítóinkkal, hiszen tudják, érdemes várni, előbb-utóbb fizetünk, és ha nem tennék, akkor jó és biztos piacot veszítenének velünk. A magánbefektetők viszont túlvállalták magukat, s ez megköti a kezüket. Vagyis épp a rugalmasságukat és a piaci szereplőként hasznos szabadságukat veszítették el a korlátok miatt.

Dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserközpontjának oktatója szerint a jelenlegi kiszámíthatatlan pénzügyi helyzetben szinte mindegy, ki a működtető - az egészségügy most „lehetetlen vállalkozás". Hiába gazdálkodik valaki jól, akkor is ki fog derülni, hogy ami van, bizonyosan nem elég. - Mindegy, hogy ki működtet egy intézményt, és azt milyen formában teszi, nem számít. Az már sokkal inkább, hogy milyen pénzügyi ösztönzők működnek a rendszerben. A magáncégek ígérgetnek ugyan, de a rendszer logikája ma nem kedvez a befektetéseknek. A működtetés átvállalása lényegében csak annyit jelent, hogy a működési költségek hatékonyabbá tételével kell megteremteni a fejlesztések fedezetét. Ezzel az önkormányzati kórházak sincsenek másként, csakhogy rajtuk nincs nyomás - mondja Gaál Péter, aki szintén úgy látja, hogy a befektetők ma kényszerűen túl kell hogy vállalják magukat. Gaál Péter szerint lehetséges opció, hogy az, aki az elmúlt időszakban beszállt, abban a reményben tette, hogy egy későbbi, rendezettebb környezetben, amely kedvez majd a versenyhelyzetnek, biztos helye legyen. Az azonban biztos, hogy a befektetők minden korábbi üzleti tervét meghiúsították a történtek: a reformok elmaradása, a vállalkozásbarát környezet hiánya.