Ki az eszköz és ki az agy?

A Fidesz egyes vezetői körében is kiverte a biztosítékot a fővárosi kórházbotrány.

Miként arról korábban a lap beszámolt, Szentes Tamás főpolgármester-helyettes keddre behívatta az összes kórházigazgatót, és a legtöbbjüket felszólította, hogy adják be a felmondásukat. Szentes ezt annak ellenére közölte velük, hogy jogilag erre nem is lett volna módja, hiszen a munkáltatói jogokat a főpolgármester gyakorolja.

Az akciót a külföldön tartózkodó Tarlós István állíttatta le. Másnap Tarlós sajtótájékoztatón közölte, hogy helyettese lépéséről semmit nem tudott, Szentes tehát egyeztetés nélkül cselekedett. Ugyanakkor közölte azt is, hogy nem rúgja ki Szentest, mert - a sajtótájékoztatón így fogalmazott - ő csupán az eszköz volt és nem az agy. Jogkörét ugyanakkor korlátozta.

A kórházigazgatókat berendelő meghívókat, jóval korábban, tíz nappal előbb küldték ki, és források szerint elképzelhetetlen, hogy Tarlós István ne tudott volna az akcióról.

Akkor még két párhuzamos elképzelés futott Budapest egészségügyi rendszerének reformjára. Tarlós István - a kormányprogramhoz híven - többször is kijelentette: szíves örömest állami gondozásba adná a budapesti kórházakat. Az egészségügyért felelős korábbi helyettese, az időközben kormányhivatali vezetővé kinevezett Pesti Imre viszont az intézmények fővárosi integrációja mellett kardoskodott. A vita a fővárosi Fidesz-frakciót is megosztotta. Pesti tervei ráadásul keresztezték - a szintén markáns állami szerepvállalást szorgalmazó - Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elképzeléseit is.

A fokozódó feszültséget érzékelve Orbán Viktor kormányfő maga kérte fel az újonnan felálló fővárosi kormányhivatal élére Pesti Imrét. Csakhogy a belső ellentéteket ezzel sem sikerült felszámolni, hiszen Pesti utódja a szintén integrációpárti Szentes Tamás lett. A hétfői közgyűlésen pedig, úgy látszik, hiába helyezték mellé ellensúlyként Velkey Györgyöt a fővárosi egészségpolitikai bizottság elnökeként. (Szócska Miklós kabinetjének tagjaként tőle várták a fővárosi és a kormányzati reformelképzelések összehangolását.) Addigra Szentes Tamás csapdába esett: egy nappal a Népszabadságnak tett nyilatkozata után, amelyben kiállt amellett, hogy Budapestnek meg kell tartani az intézményeit, Szócska és Tarlós megegyezett a kórházak - de legalábbis négy intézmény - állami kézbe adásáról. Szentesre pedig az a feladat maradt, hogy visszavonja az integrációt előkészíteni hivatott közgyűlési előterjesztéseket.

Nem lehet tudni, hogy Tarlóst mi motiválta az akció leállításában, amiről korábban is tudott. A legvalószínűbb, hogy nem mérte föl, milyen érdekeket sért a kórházigazgatók eltávolítása, és csak akkor jött rá, amikor „fentről" szóltak neki, hogy ezzel túllőtt a célon. (Ehhez tartozik, hogy a 12 érintett intézményvezető jó némelyike eléri a nyugdíjkorhatárt.)

Meg nem erősített információk szerint Tarlóst Orbán magához is rendelte. A megbeszélés végén Tarlós állítólag a saját távozására is ajánlatot tett, de ezt Orbán nem fogadta el.

Budapest új vezetése egyszerűen le akarja passzolni a problémákat, ahelyett, hogy megoldaná azokat - ezt már Horváth Csaba állítja. Az MSZP fővárosi frakciójának vezetője szerint az egészségügyi ellátórendszer a város egyik legfontosabb szolgáltatása, hiszen csaknem 3,5 millió budapesti, illetve agglomerációban élő ellátásáért felelős. Ennek ellenére október óta káosz van az egészségügyben. A városvezetők hol államosítanának, hol integrálnának. Az intézmények állami tulajdonba adása nem jelent garanciát a jobb ellátásra - mondja Horváth, aki egyúttal emlékeztetett arra, hogy az általuk az előző ciklusban kidolgozott Budapesti Egészségügyi Modell (BEM) valódi megoldást hozhatna.

A reformterv elkészítése előtt gazdasági, logisztikai és gyógyító-szakmai oldalról elemezték az egyes szakterületeket. A modell nem csupán a 2o15-re 14 milliárdra duzzadó működési hiányt dolgozná le, de még 22 milliárd többletet is eredményezne. A modell első fázisát - a kiszolgáló funkciók költségcsökkentését - a Fidesz fővárosi egészségpolitikusai is támogatták. De hiába szavazta meg a közgyűlés a modellt, ha a „régi rendszer fenntartásában érdekelt" SZDSZ-es, illetve a hatásos program megvalósulásában nem érdekelt Fidesz-KDNP-képviselők alkalmi koalícióban egyesülve megakadályozták a végrehajtást. Furcsa mód a választások után a BEM-hez nagyon hasonlatos modellel állt elő a Fidesz.