Kinyitná a bezárt kórházakat | Weborvos

A legnagyobb kár a pszichiátria, a gyermekellátás, valamit az agyi katasztrófa gyógyítása terén történt.

Eltelt az esztendő fele, az összegzés szerint az egészségügy listája igen mozgalmas: kihirdették a pénztártörvényt, a népszavazás eltörölte a vizitdíjat és az ápolási díjat. A civilek sem, tb-mentő akciójuk során több mint ötszázezer aláírást gyűjtöttek össze az egészségbiztosítás piacosítása elleni népszavazáshoz. Áprilisban megbukott Horváth Ágnes miniszter, és az új tárcavezető Székely Tamás lett. A Magyar Hírlap interjút készített Mikola Istvánnal, a Fidesz volt egészségügyi miniszterével, a törvényhozás egészségügyi bizottságának fideszes alelnökével.

Mikola szerint a szaktárca jelenlegi vezetője nem mérte föl, hogy milyen örökséget vesz át. Soha nem volt annyi és akkora probléma az egészségügyben, mint most. Az úgynevezett reformok jegyében szétzilálták az egészségügyi ellátórendszert, intézményeket zártak be, megváltoztatták több kórház profilját, körzővel és vonalzóval határozták meg az ellátási területet. A kapacitásokat nem a tényleges szükségletekhez igazították. Mindez súlyosan megingatta a betegek ellátásának biztonságát, gyakorlatilag kiszámíthatatlanná, átláthatatlanná vált a rendszer. A kórházak vergődnek a finanszírozási gondok miatt, több százmilliárd forintot vontak ki az egészségügyből. Ez természetesen szintén a betegek, az ellátás rovására megy.

Az egészségügyi szakpolitikus szerint a legnagyobb kár három, a pszichiátria, a gyermekellátás, valamit az agyi katasztrófa gyógyítása terén történt. Nem véletlen, hogy már a második országgyűlési biztos is állást foglalt a pszichiátriai és a stroke-ellátásban tapasztalható zűrzavarról. Mikola úgy látja, az volt a törekvése a szocialista-liberális kormánynak, hogy általában véve visszaszorítsa az állami felelősségvállalást az egészségügyben, és az ellátást a piac részeként határozhassa meg. Így következhettek intézménybezárások, profilszűkítések, szakmai indok nélküli átalakítások, sokszor a szakma képviselőinek egységes föllépése ellenében. Ezzel szervesen összefügg az egészségbiztosítás privatizációjának szándéka, a pénztárakról szóló törvény áterőszakolása.

Mikola szerint a magántőke szerepet vállalhat az ellátásban, de csakis szakmai vállalkozásokon keresztül, szabályozottan. A finanszírozásban azonban nincs semmi keresnivalója, azt köztulajdonban kell tartani. A szakpolitikus elképzelése szerint folytatniuk kell a rendszer társadalmilag is elfogadott átalakítását, aminek a polgári kormányzás idején már voltak eredményei. A népegészségügyi mutatókra kell alapozni az ellátást, a finanszírozást, másként nem működik hatékonyan a rendszer.