Kis törvénymódosítások nagy hatással | Weborvos

Négy egészségügyi jogszabályt módosított az idei utolsó munkanapján az Országgyűlés.

Ezek egyike a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely 2007. januári bevezetésekor erőteljes visszhangot keltett a gyógyszerpiac szereplőinek körében. A törvényt kezdeményező Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter célja az volt, hogy a biztosító gyógyszerkasszájának kímélése érdekében többletterhet kell vállalniuk a betegeknek, a gyógyszerforgalmazóknak és a gyártóknak is. Ám a bevezetett 12 százalékos gyógyszeradó (ezt a tb által támogatott készítmények forgalma alapján fizetik a cégek) és az évi 5 millió forintos orvoslátogatói díj kivetése miatt többen az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az előzőt nem, ám az utóbbit - technikai okok miatt - megsemmisítette a legfőbb taláros testület.

Jövőre ismét lesz orvoslátogatói díj, ám azt csak a ténylegesen e munkával töltött napok alapján kell fizetni. A különadó megmarad, mértéke meghaladja a 33 milliárd forintot, ám a gyártók kezdeményezésére 2010-től annak és az orvoslátogatói díjnak az ötödét visszaigényelhetik a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységükre. A szakminiszter azt reméli, hogy a cégadó ötödének kiesését közvetetten pótolja majd a gyógyszerkutatásban foglalkoztatottak után fizetett tb-járulékból származó bevétel.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének alelnöke szerint a hazai gyógyszercégek kutatás-fejlesztéseinek ösztönzése a magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek megtartására irányul. Frédéric Ollier, a Sanofi-Aventis/Chinoin gyógyszercég vezérigazgatója szerint ugyanis olyan exportorientált ágazatról van szó, amely a gazdaság egyik pilléreként a válságból való kilábalás bázisa lehet. A 12 százalékos különadó és az orvoslátogatói díj fizetésének hatására ugyanis közel 64 százalékkal visszaesett ez a tevékenységük (Forrás: KSH), a tendencia most visszafordulhat. A módosítással elérhető, hogy a hazai gyógyszeripar innovációra és beruházásokra fordított kiadásai az elmúlt két évvel ellentétben ne csökkenjenek - állítja az alelnök.

A k+f ösztönzése régi kívánság - ismerte el Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke is. Ám olyan módosítás nem fogadható el, amely növelné a biztosító jövő évi gyógyszerkiadását, az ilyen típusú támogatást iparpolitikai eszközökkel kellene megoldani. Nem tartja elképzelhetetlennek az Egészségbiztosítási Alaptól független technika alkalmazását.

A kórháztörvény módosításával ezután az OEP tesz javaslatot a kapacitások elosztására, amit az ÁNTSZ regionális főorvosai hagynak jóvá. A tavaly február óta hatályos törvény a Regionális Egészségügyi Tanácsokra bízta a területükön lévő kórházak kapacitásának felosztását, ám a megegyezés egyetlen régióban sem volt teljes, így az ágyszámokról a szakminiszter dönthetett. Ám időközben is változhatnak a lakossági szükségletek, ezért a rugalmasabb kapacitáselosztásra a jövőben a finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tesz javaslatot, ezt a regionális tisztifőorvosoknak kell jóváhagyniuk.

Ez azt is jelenti, hogy változhat a kórházak ellátási területe. A törvénymódosítással lehetővé válik az is, hogy a tartósan kihasználatlan szolgáltatók bezárhatják kapuikat. Az OEP vizsgálja majd, hogy hol és hány beteg vett igénybe egészségügyi ellátást, s ahol túl kevés, onnan a korábban engedélyezett teljesítménykeretet - a tb-pénzzel együtt - átadják egy másik, elsősorban súlyponti, intézménynek, sőt magánszolgáltatók is pályázhatnak. A biztosító egyébként szabadabban dönthet, hogy melyik intézményben mit finanszíroz a közpénzből.

A kórházvezetők jogköre ugyancsak kibővül, ugyanis az aktív ágyak tizedét átcsoportosíthatják például ápolásra, egynapos ellátásra. Változás még, hogy várhatóan a jövő év közepétől a háziorvosok és kórházak mellett a szakrendelőknek is lesz területi ellátási körzetük. Ez azt jelenti, hogy a szakrendelők nem utasíthatják el a területükön élők ellátását, de a beteg választási szabadsága továbbra is megmarad.