Kiszippantották a pénzt az oktatásból és az egészségügyből | Weborvos

Az EB szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben csökkentek az egészségügyi célú közkiadások, és messze elmaradnak az uniós átlagtól.

Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból - tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből, amelyet a portfolio.hu ismertet. 

Jelentős központosítás

Az elsődleges költségvetési kiadások szintje az elmúlt évtizedekben a GDP 45 %-a körül mozgott, vagyis jóval magasabb volt, mint a regionális versenytársaknál – állapítja meg az Európai Bizottság országjelentése. Rámutatnak, hogy 2013 óta számos szolgáltatásnyújtási feladat az önkormányzatoktól a központi kormányzat szintjére került át, ennek következtében a helyi önkormányzati kiadások aránya az összes kiadáshoz képest 2017-ben 25%-ról 13%-ra csökkent, ami jelentősen elmarad a 23%-os uniós átlagtól. Vagyis Magyarországon immár sokkal inkább a kormányzat dönt a helyi kérdésekben is, mintsem az önkormányzatok.

Az elemzők szerint nem biztos, hogy jó ötlet volt ez az átalakítás. A Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon a jelentős mértékű és központosított kiadásokhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, és a jelek szerint mindez hátrányosan hat a termelékenység növekedésére.

Kevesebb egészségügyre, több sportra

Noha a kiadások mértéke az elmúlt évtizedben stabil volt, a kiadási szerkezet jelentősen megváltozott. Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4%-ának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1%-kal nőttek.

·         Jelenleg a szociális védelemre fordított GDP-arányos kiadások 4,5%-ponttal kisebbek az uniós átlagnál, ami a nyugdíjakra és az álláskeresési járadékokra fordított kiadások alacsonyabb arányával magyarázható.

·         Az elmúlt tíz évben csökkentek az egészségügyi célú közkiadások, és messze elmaradnak az uniós átlagtól. Immár a GDP-hez képest több mint 2%-pontos az elmaradás.

·         Csökkentek az oktatásra fordított GDP-arányos összegek is, bár szintjük az uniós átlag közelében mozog.

További részletek a cikkben.