Kiút a hálapénzcsapdából | Weborvos

Nem működhetne a hálapénzrendszer, ha az államhatalom üldözné.

A Világgazdaság szerint legalább 250 éves problémával szállt szembe Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, amikor feljelentést kezdeményezett, mert egy szülészorvos az egyik kismamától előre kért pénzt, ami nem tekinthető a páciens "hálájának". Az orvosi szakma meg is tette a feljelentést, s a pályakezdő fiatal doktorokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség elnöke is mélyen elítélte az ilyen eseteket. Ám elkerülhetetlen az orvosi bérek tisztességes emelése, azt követően pedig a könyörtelen szigor. A havi bruttó 150-250 ezer forint, amely ma a közalkalmazott orvos átlagbére, szégyenletesen kevés - vélekedett.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint bruttó 400 ezer lenne méltányos egy kezdő szakorvosnak, így biztosítható a pálya vonzereje. Ez azért is fontos, mert ma 1500-2000 szakorvos hiányzik a kórházakból.

Nem működhetne a hálapénzrendszer, ha az államhatalom üldözné, ám ennek híján hallgatólagos egyetértéssel működhet, függetlenül a mindenkori kötelező elhatárolódástól - állítja Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese. Az Innovatív Gyógyszergyártók támogatásával a napokban piacra kerülő kötetben Balázs Péter úgy fogalmazott: jelenleg a kiegészítő biztosításokon kívül semmilyen más eszköz nincs, amelytől remélhető a paraszolvencia piacgazdaságilag szabályozott átalakítása. Ám megtartva a nemzeti közbiztosítói kockázatközösséget, semmi sem indokolja annak elvetését, hogy az emberek - bizonyos feltételek mellett - önként léphessenek ki a közbiztosításból. Az OEP költségtakarékossági okból kedvezményt adhatna azoknak, akik egy-egy alkalommal átlépnének a magánellátásba.

Éger István, az orvosi kamara elnöke szerint élesen szét kell választani azt, amikor az orvos előre kér pénzt attól, amikor utólag, önként ad neki a betege. A hálapénz nagyságát egyébként a különféle felmérések 13-81 milliárd közé teszik. Az ágazatban dolgozók most azt remélik: az új kormány rendet vág az egészségügyben. Ezt sugallja az is, hogy az Új Széchenyi-terv értéktermelőként kezeli végre az egészségügyet, az egészségipart. Ez jogos is, hiszen az ágazat GDP-hozzájárulása 2007-ben 6,3 százalék volt.