Kivédhető halálos kórok

A kutatók ma már képesek megváltoztatni egy betegséget okozó organizmus génszerkezetét.

A molekuláris biológiában elért fejlődéssel a tudósok alaposabb ismereteket szereztek a fertőző betegségeket okozó organizmusokról és az immunrendszer biológiájáról – írja a Világgazadságban megjelent cikkében dr. Bókay János, a Semmelweis Egyetem 1. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa. A géntechnológia innovatív stratégiák alkalmazását teszi lehetővé a vakcinafejlesztésben. A kutatók ma már képesek megváltoztatni egy betegséget okozó organizmus génszerkezetét, melynek révén növelhető az oltások hatékonysága.

A vakcinák kifejlesztésével a fertőző betegségek ma már ritkán fordulnak elő a fejlett világban. Segítségükkel a várható élettartam 47 évről (1900) 77-re (2000) emelkedett az USA-ban.

Az orvostudomány egyik jelentős felfedezése volt, hogy a vezető halálokként számon tartott daganatos megbetegedések bizonyos válfajait fertőző ágensek okozhatják. 2008-ban Harald zur Hausen orvosi Nobel-díjat kapott a humán papillomavírus (HPV) méhnyakrák kialakulásában játszott szerepének igazolásáért, ugyanis sikerült kimutatnia a méhnyak rosszindulatú daganataiból származó tumoros sejtekben a HPV örökítőanyagát. Mérföldkövet jelentett a HPV elleni védőoltások kifejlesztése 2006-ban, amelyekkel elsőként nyílt lehetőség a méhnyakrák megelőzésére. Bár a legtöbb HPV-fertőzés magától elmúlik, bizonyos típusai súlyos betegségeket okozhatnak, így Magyarországon évente mintegy 1100 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, évente 450-500 nő hal meg emiatt hazánkban.

Létezik azonban olyan védőoltás is, amellyel a méhnyakrák mellett a hüvely és a szeméremtest daganatos megbetegedései, valamint a nemi szervi szemölcsök is megelőzhetők.

Magyarországon hivatalos ajánlásban javasolt a krónikus betegségben (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és tüdőbetegségek, vesebetegségek stb.) szenvedők, valamint egészségi állapottól függetlenül a 65 éven felüliek oltása a Pneumococcus baktérium által okozott megbetegedések ellen. A Pneumococcus a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója, azonban a légutak mellett az egész szervezet súlyos betegségét okozhatja: torok-, középfül- és agyhártyagyulladáshoz, valamint szepszishez-vérmérgezéshez vezethet. A 2-5 évesnél fiatalabb gyermekek részére rendelkezésre áll egy olyan védőoltás, amely a baktérium 23 altípusa ellen véd, leggyakrabban ezek okoznak súlyos megbetegedéseket. Az oltottak körében felére csökkent a súlyos tüdőgyulladás és egyharmadára a fertőzés előfordulása.

Számos más betegség megelőzésére is lehetőség nyílik védőoltásokkal, mint például a fertőző májgyulladás A és B típusai (hepatitis A és B), az övsömör, előmozdítva ezzel a súlyos, fertőző betegségektől mentes időskor elérésének lehetőségét. Megállapítható, hogy a tudomány ugyan óriási lépésekkel halad előre, de önmagában nem képes megoldani az egészségügy gondjait. Csak a magán- és az állami szektor közötti folyamatos együttműködéssel biztosítható a költségigényes kutatás-fejlesztés folytonossága, a finanszírozás megteremtése és fenntarthatósága, a vakcinák elérhetősége, de elengedhetetlen az emberek felelőssége is önmagunk védelmében.