Klónozás sejtszintű béranyákkal

A brit döntésnek Magyarországra nézve is lehet következménye.

Mandl József akadémikus, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) titkára szerint a magyar egészségügyi törvények reprodukciós fejezetét újra kellene írni. Ezt az ETT már kezdeményezte, de nem volt meg eddig hozzá a politikai akarat. A hazai jogszabályokat is újra kellene fogalmazni. A hibrid embriók mikroszkóp alatt pontosan úgy néznek ki, mint bármelyik másik hasonló kezdemény, valójában azonban igen különleges élet fejlődik a táptalajon.

Legutóbb newcastle-i kutatók álltak elő ilyen hibrid eredménnyel: a petesejt egy tehénből származott, aminek lézersugár segítségével kiszedték a saját DNS-ét, helyére emberi örökítőanyag került. A tehénpetesejtek a kísérletekhez szükséges kellő mennyiségű emberi petesejt hiánya miatt afféle sejtszintű „béranyaként" szolgálnak, az embriók tulajdonságait gyakorlatilag az emberi örökítőanyag határozza meg. A kutatók szerint az ilyen kísérletek segíthetnek megérteni olyan súlyos betegségek kialakulását, mint a cukorbetegség, a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór. A humán terápiás klónozás a legvalószínűbb módja az embrionális őssejtek előállításának. A humán klónozáshoz humán petesejtekre van szükség, ehhez pedig petesejtdonor fiatal nők kellenek, kockázatos hormonkezelés és altatásban végzett, hüvelyen keresztüli leszívás.

A világ intenzíven dolgozik a hibrid embriókon. Vajta Gábor, a világ egyik legismertebb klónozó szakértője a newcastle-i eset kapcsán a lapnak elmondta, hogy ezt már 2003-ban megtették a kutatók. Szarvasmarha-ember embriókat egy koreai csoport is produkált. A brit döntésnek Magyarországra nézve is lehet következménye.