Kollányi: versenyt futottunk az idővel...

Elhitték és komolyan vették 2006-ban mindazt, amit a kormányprogramban az egészségügy átalakításáról írtak és mondtak.

A hét elejétől már felszámolóbiztos irányítja a HospInvest Zrt.-t, s ő egyezkedik a hitelezőkkel. Kollányi Gábor, a HospInvest megálmodója és tulajdonosa pénzt veszített, tapasztalatot nyert. A vele készült interjúban elmondja, a történtek után dühös, mivel nem az ellenfeleik verték szét, hanem saját hiszékenységük.

 Elhitték és komolyan vették 2006-ban mindazt, amit a kormányprogramban az egészségügy átalakításáról írtak és mondtak. De az előző kormány nem hozta meg a programjuk megvalósításához szükséges döntéseket, vagy ha mégis, akkor a megvalósítással tértek el azoktól. Sok ígéretet kapott arra, hogy a 13. havi bért szektor-semlegesen kifizeti az egészségpénztár, az iparűzésiadó-kötelezettséget a közfeladat ellátásához igazítják, de ezekből semmi nem lett.

Kollányi Gábor közölte, a HospInvest gazdaságilag lehetetlenült el, de politikai okokból lett ennyire zajos a történet. A bukást egyértelműen a meg nem hozott politikai döntések okozták. Például ha tényleg szektor-semleges lett volna a finanszírozás, s ezáltal a bevételeik úgy alakulnak, ahogyan az üzleti tervükben remélték, akkor most van cég, az EBRD-vel a háta mögött.

Kollányi Gábor szerint a menedzsment hibája is a HospInvest veszte, de személyes felelősségével kapcsolatban azért nem tud mérleget vonni, mivel az utolsó három hónap kivételével csak az igazgatótanács elnökeként dolgozott, és ez nem operatív, hanem stratégiai funkció: az volt a dolga, hogy a HospInvestnek minél több kórháza legyen, a cég napi ügyeivel nem foglalkozott.

Véleménye szerint az volt a legnagyobb menedzsmenthiba, hogy 2006-ban elhitték, lesznek reformok. Az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakulását a kormány szorgalmazta, majd pénzügyileg azt preferálták, aki nem alakult át. Azokat, akik megtették, büntette a finanszírozás, mert nem juthattak hozzá minden olyan pénzhez, ami az önkormányzati és állami intézményeknek járt.

Három éve még el lehetett hinni, hogy az egészségügyben végbemegy egyfajta reorganizáció, azután több forráskivonás nem lesz.. Az, hogy más kórház-üzemeltető cég még mindig talpon van, nem jelent semmit, hasonló veszteségeik vannak, mint a HospInvestnek. Még ha egyelőre csend is van köröttük, napjaik meg vannak számlálva – vélekedik Kollányi.

A visszaadási folyamattal kapcsolatban elmondta, ha jól csinálják, a betegek számára észrevétlen marad. Szerinte jobb intézményeket hagynak maguk mögött, mint amilyeneket átvettek. Kiskunhalason csaknem kétmilliárdos fejlesztést hajtottak végre, valamennyi kórházban modernizálták a diagnosztikát, átalakították a sürgősségi fogadóhelyet. Ha az önkormányzatok megtartják azt a struktúrát, amit összeraktak, akkor van négy jó kórházuk. Ezekben rend van, racionálisan zajlik az ellátás, válogatott, morálisan is jól összerakott csapatok dolgoznak.

Az átadás megoldandó problémái közé tartoznak például a műhibaperek, de ezekkel kapcsolatban Kollányi Gábor csak annyit tudott mondani, hogy 2500 munkavállalójuk van, 1500 egyedi munka- és 900 beszállítói szerződést kell az önkormányzatoknak egyenként átvenniük és újratárgyalniuk. Több tucat telephely van, ahol el kell számolni, ezenfelül vannak hatósági eljárások is a tb-ügyintézéstől az új ÁNTSZ-engedélyek megszerzéséig.

A jövővel kapcsolatban Kollányi elmondta, az egészségügyben már nem akar tevékenykedni, de egyelőre rengeteg a dolog a HospInvest felszámolása körül, amíg az utolsó per le nem zárul, addig van mit tennie. Ez még hosszú hetekig-hónapokig eltarthat.