Kórházak felelősség nélkül

A tendencia a műhibák és a kártérítési perek számának növekedését jelzi.

Emelkednek a műhibák miatt megítélt kártérítési összegek: néhány éve még ritkaságszámba ment a többmilliós kompenzáció, ma már ötvenmillió forint feletti ítélet is előfordul - mondta Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet nemrég lemondott főigazgatója, aki az egészségügy aktuális kérdéseiről új internetes portált indított.

Elismeri a kórházak nehéz helyzetét, hiszen a nem várt sok tízmilliós kártérítési kiadás megroppanthatja egy kisebb intézmény költségvetését. Tetézi a gondjaikat, hogy kevés az orvos, a nővér, ezért egyre nagyobb a hiba lehetősége. A biztosítók pedig nem tolonganak az orvosi felelősség piacára, így a kórházvezetők lényegében egyedüli ajánlat alapján szinte annyi biztosítási díjat fizetnek, amennyiért a biztosító helytállna egy kár esetén - állítja.
Az éves biztosítási díjak ugyan nem publikusak, de információk szerint az egyik közepes méretű kórház ötvenmilliós díjat fizet a tb-től a gyógyításra kapott összegből. Ennek fejében a biztosító védelme alatt áll az ingatlan, és évente maximum öt alkalommal, peres esetenként legfeljebb ötmilliót fizet, a többit a kórháznak kell állnia.

Ezért aztán sok intézmény inkább kockáztat, nem köt biztosítást, vagy csak a legolcsóbbat igényli. Ezt is csak azért, mert érvényes biztosítás nélkül nem kap működési engedélyt az ÁNTSZ-től - vázolta a helyzetet korábban Erős András, a Magyar Kórházszövetség vezetőségi tagja. Megoldás lehetne, ha a kórházak önszerveződő csapata saját orvosszakértői és ügyvédi gárdát toborozhatna, velük megfelelő alkupozícióba kerülhetnének a biztosítókkal.

Ezt erősítette meg Polecsák Mária igazságügyi orvos, ügyvéd és biztosítási szakjogász is, akinek a praxisában a betegek mellett kórházak és biztosítók is vannak.

A tendencia a műhibák és a kártérítési perek számának növekedését jelzi. Egyik perében például egy Down-kórral született gyermek miatt marasztalta el a szülészt a bíróság, mivel a terhes anya ultrahangos vizsgálatánál nem észlelték a bajt, így elmaradtak a speciális vizsgálatok. Az ötvenmilliós kártérítés mellett a gyermek élete végéig havi kétszázezer forint járadékot is kell fizetnie a kórháznak. A szülészeknél egyébként a vállalkozói munkaviszony a jellemző, velük azonban csak akkor köt szerződést a kórház, ha bemutatják a saját felelősségbiztosításukat.

Egy 2005-ös felmérés szerint mintegy 3,2 milliárd forint volt a vizsgálatban részt vevő 75 kórház ellen a biztosítási kárigény, a helyzet azóta rosszabb lett. A legnagyobb kockázattal a szülészet, az ortopédia, a traumatológia és a sebészet működik. Évente hozzávetőleg 300 kártérítési per indul az egészségügyben Magyarországon. Az elvesztett perek finanszírozását a biztosítók általában mind esetszámban, mind az egyes esetekre jutó összeget tekintve maximálják.