Kórházak, keresztre feszítve

A keszthelyi városi kórház úgynevezett területi intézmény, 62 ezer embert lát el.

Kvarda Attila főigazgató szerint ez évente nyolcezer fekvő és 150 ezer járó beteget jelent. Az idegenforgalmi szezon számít itt a legnehezebbnek, akkor harminc százalékkal nő a betegek száma. Gyakran hallani Zalával kapcsolatosan, hogy elöregedik a lakossága. Ez a kórházban azt jelenti, hogy az ide kerülő páciensek rendszerint több betegséggel is küzdenek egyszerre. Főként szív- és keringési, illetve daganatos betegségekkel.

A keszthelyi kórház fontossága ellenére is nehéz anyagi helyzetben van. Hét évvel ezelőtt, 2003-ban, 1,4 milliárd forint központi támogatást kapott, most, 2010-ben pedig 1,3 milliárd forintot kap. Annak idején, 2003-ban még pótolni tudta az elhasznált eszközeit, sőt jutott pénz komfort-emelésre és új gyógyítási metodikák bevezetésére.

Ma erre gondolni sem mer a kórház vezetése. Márpedig szüksége lenne a lézeres sebészetre vagy digitális röntgenre, illetve egy modern, nagy teljesítményű ultrahang-berendezésre. Kvarda Attila szerint a kórház és a benne található eszközök rendszeres karbantartását már nem engedheti meg magának az intézmény, csak javítás folyik. Azaz ha elromlik valami, azt megcsinálják, de ez nem karbantartás.

Baj van a létszámmal is, a teljesen biztonságos működéshez a meglévő 46 orvos mellé még legalább öt-tíz kellene. Egy kolléga éppen most megy dolgozni Angliába. És persze kevés a nővér is. Aki marad, azt itt már tényleg csak a hivatástudata hajtja előre.

Szigorú keretgazdálkodás folyik a keszthelyi kórházban. Gyógyszerezés, élelmezés, szakmai anyagok, tisztasági festések itt mind rigorózusan átgondolt dolgok. A főigazgató szerint spórolás tekintetében nem tud hová hátralépni az intézmény. Az újabb szűkítések és megvonások már a betegellátás alapjait érintenék, hosszú várólistákkal, elhalasztott műtétekkel, megritkított rendelési napokkal.

Furcsa, ellentmondásos helyzet alakult ki. Ha nincsenek újabb megszorítások, akkor a nyár közepén összeomlik a kórház. Akkor viszont semmiképpen sem szabad összeomlania, mert ez az idegenforgalmi főszezon, és a kórházcsőd erre a szektorra is visszahatna. Kvarda Attila úgy vélekedik, a nyarat akár fogcsikorgatva is végig kell dolgozni, majd szeptember-októberre jósolja a kórház összeomlását.

Amint azt Keszthely alpolgármestere, Pálinkás Róbert elmondta, százmillió forinttal tartozik a kórház a beszállítóinak. Tavaly még abban a helyzetben volt a városi közgyűlés, hogy több mint kétszázmillió forintnyi működési támogatást adott a kórháznak, az idén azonban már nem képes erre. Noha ezúttal négyszázmillió forintot kért a kórház. Tetézi a bajt, hogy csak Keszthely támogatta az intézményt, a kórházi ellátásban érintett települések azonban, nehéz anyagi helyzetükre hivatkozva, nem.

Pálinkás Róbert szerint a kialakult helyzet a 2008-ban elfogadott kórháztörvény következménye, amely köszönő viszonyban sem volt a valósággal. Példa rá, hogy kezdetben a szülészeti, sőt a patológiai osztályokra is teljesítménykorlátot írt elő.

Az alpolgármester úgy vélekedett, a kormányra kerülő Fidesznek teljesen át kell strukturálnia az egészségügyi kasszát, és új egészségügyi koncepciókra van szükség. A helyzet tarthatatlan. A kórházzal kapcsolatosan kiszervezésre és magánosításra még csak nem is gondol a keszthelyi közgyűlés, mondván, közfeladatot közösségi tulajdonban levő intézmény lásson el. Ha a választások nem polgári győzelmet hoznak, akkor minden így marad. Ebben az esetben a keszthelyi kórházat át kellene vennie annak a megyének, amely maga is súlyos pénzhiánnyal küszködik. Ha már kórház, akkor stílszerűen szólva ez a nyolcévnyi szocialista kormányzás látlelete.