Kórházi erőösszevonás Csiba módra

Egyéves konszolidáció: eddigi álláspontjával ellentétben már feltételhez kötné a pénz odaítélését.

Mára átlagosan csaknem egyharmadával növekedett a kórházak adóssága a június 30-i állapothoz képest – mondta Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke. - Csökkenő bevételük miatt a kórházak nem tudják kifizetni a gyógyszerbeszállítókat, akik így szintén bajba kerülhetnek anyagilag, végső esetben le is állíthatják a szállítást, vagy maguk sem tudnak fizetni a dolgozóiknak. Mindez akár nemzetgazdasági bonyodalmat is okozhat az év végére – fejtette ki a Borsod megyei kórház főigazgatója. Szerinte a helyzetet több lépésben lehetne rendezni.

Azonnali segítségképpen a kórházaknak vissza kellene kapniuk azt az összességében körülbelül negyvenmilliárd forintot, amelyet egyhavi előre hozott finanszírozásként még az előző kormánytól kaptak tavaly - s most hiányzik a bevételükből -, másként bérfizetési nehézségeik is lesznek. Eddigi álláspontjával ellentétben, miszerint az összeg mindenkinek visszajár, a szövetség elnöke már feltételhez kötné a pénz odaítélését. - Az adósságállomány nyolcvan százalékát a több mint száz kórház közül mindössze harminc halmozta fel, ezért tőlük pénzügyi tervet várnék a hasonló helyzetek elkerülése végett – tette hozzá.

Az egy évre szóló konszolidáció azt jelentené Csiba Gábor elképzelése szerint, hogy az egészségügyi vezetés ösztönzőket építene be a finanszírozásba. Ez pénzügyileg is sarkallná a kórházakat az integrációra, a szakmák közötti ésszerű munkamegosztásra, illetve erőcsoportosításra. Csiba Gábor szerint belső pénzügyi forrásokat rejt körülbelül hétezer kihasználatlan rehabilitációs ágy megszüntetése is a jelenlegi huszonhétezerből, amint azt egy konferencián is elmondta. Ezek felszabaduló finanszírozását - évente körülbelül tízmilliárd forintot - a járóbetegellátás vagy az egynapos sebészet fejlesztésére fordíthatná az ágazat, de az integrációt is segíthetné belőle.

Mindemellett a főigazgató szívesen megszabadulna a rehabilitációs járuléktól, amelyet azok a munkáltatók fizetnek, akik a dolgozói létszám öt százalékánál kevesebb rehabilitált munkaerőt foglalkoztatnak. A borsodi kórházban ez az összeg álláshelyenként 960 ezer forintot, összesen nyolcvanmillió forintot tesz ki évenként.

A szövetségi elnök külső pénzforrást is talált: emeltetné az alkohol, a cigaretta és az egészségtelen élelmiszerek árát, az így keletkező többletet pedig az ezek miatt megbetegedő emberek gyógyítására különíttetné el. A főigazgató úgy véli, három-négy év alatt át lehetne alakítani a betegellátó rendszert, de el kellene felejteni a súlyponti kórház kifejezést, amely ráadásul nincs is pontosan körülírva. A súlyponti kórházak helyett kiépített egészségpólusok köré több kisebb intézmény szerveződhetne egy-egy jól meghatározott földrajzi térségben.