Kórházi koszt: mire elég 550 forint?

2007-ben 550 forint volt a kívánatos egy főre jutó nyersanyagár, ez mostanra már nem elegendő.

A betegek ízlése változó, ezért más-más a kórházi étkezések megítélése. Az 550 forintos nyersanyagértéket 2007-ben állapították meg, az azóta eltelt időszakban emelkedtek a nyersanyagárak az áfa és a járulékos költségek (energia, szállítás stb.) - jegyezte meg dr. Szecsei Klára, a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet orvos igazgatója. - Ha 2007-ben 550 forint volt a kívánatos egy főre jutó nyersanyagár, ez mostanra már nem elegendő. Megjegyezni kívánjuk, hogy az akkor megállapított összeg a betegellátás finanszírozásában csak 3 hónapig volt központi keretből biztosított. Az azt követő időszaktól kezdve ezt az összeget minden intézetnek saját költségvetéséből, illetve a betegellátásra szánt keretösszegből kell kigazdálkodnia.

Az orvos igazgató elmondta, hogy spórolni a menün a kórházuk nem tud. A rendelkezésre álló összegből szigorú beosztással tudják biztosítani a betegek étkeztetését, ami sajnos azzal jár, hogy nem minden nap tudja az intézet biztosítani a friss zöldséget és gyümölcsöt.

A betegek elsősorban az ételek mennyiségét kifogásolják. Alkalmanként hiányolják az idényjellegű zöldséget, gyümölcsöt és a desszertet. - 700 forintos fejkvótával minőségibb étkezést tudnánk biztosítani — folytatta dr. Szecsei Klára. — Ennek fedezetét az intézet a jelen OEP-finanszírozás mellett kigazdálkodni nem tudja. Az intézményben dolgozó szakemberek biztosítják, hogy minden beteg megkapja a szükséges napi kalóriabevitelt ideális tápanyag-összetétel mellett, amely természetesen minőségében javítható lenne. A betegek gyógyulása intézményünkben nem függhet az étkezés biztosításától. A rászoruló beteg részére a roboráló étrendet is biztosítjuk.

Magyarországon 2007 végén az Egészségügyi Minisztérium, az addig intézményenként különböző, átlagosan 350 forintos étkezési normát egységesen - betegenként, naponta - 550 forintos nyersanyagértékben határozta meg. Horváth Ágnes miniszter „menüje" - amelynek előállításához a kórházak két évvel ezelőtt 2 milliárd forint többlettámogatást kaptak az Egészségbiztosítási Alapból és további l milliárdot konyhai és tálalóeszközök beszerzésére —máig érezteti hatását. Ez azonban nem tarthat az idők végezetéig, hiszen a legtöbb intézmény bevételei az elmúlt egy-két hónapban 20-30 százalékkal csökkentek, időközben 20-ról 25 százalékra nőtt az áfa, és emelkedtek az energiaköltségek is.

- A jelenleg 550 forintban megállapított élelmezési nyersanyagérték jelen piaci helyzetben már kevésnek tűnik, bár valóban minőségjavulást hozott, amikor a keretösszeg megemelkedett — nyilatkozott dr. Nagy Mihály, a karcagi Katái Gábor Kórház megbízott főigazgató főorvosa. — A normatíva emelkedése után valóban jobb minőségű és kínálatú élelmiszerek jelentek meg a kórházi ellátásban, több alkalommal tudunk tejterméket, gyümölcsöt is beiktatni.

Beleszámolva az inflációt, illetve a termelői oldalon jelentkező áremelést, ezt a keretösszeget a jövőben már emelni kell. Lényegi spórolást nem lehet ilyen összegnél kivitelezni. Dr. Nagy Mihály elmondta, hogy a kórház - a karcagi és a város környékének árait figyelembe véve — 750-800 forint körül tartaná elfogadhatónak a nyersanyagkeret-értéket. A kórház jelenleg 4,5-5,5 millió forintot költ havonta élelmiszerre, nyersanyagra, betegforgalomtól függően. Jászberényben a Szent Erzsébet Kórházban havi szinten négy-ötmillió forintot költenek el a betegek élelmezésére, a nyersanyagok beszerzésére — közölte Juhász László, a kórházat működtető gazdasági társaság ügyvezetője.

A nyersanyagnorma betartására fokozottan ügyelnek, illetve ezt rendszeresen ellenőrzi is az ÁNTSZ. Ami egyfajta takarékosságra lehetőséget adna, az az úgynevezett kisétkeztetések átalakítása, elhagyása. Ezek a főétkezések mellett egy-egy joghurt, müzliszelet, gyümölcs, különböző kekszek stb. Nem azért, mert ezekre nem volna szükség, hanem mert aránytalanul nagy költséget jelentenek az intézményeknek. Nagyságrendileg úgy 15-20 százalékos spórolást lehetne elérni a kisétkeztetések rendszerének átalakításával. Az ügyvezető leszögezte, a kórházban az étkeztetést egyértelműen a terápia részének kell tekinteni, ezt úgy is kezelik. Ezt az a tény is mutatja, hogy a betegek nyolcvan százalékának valamilyen ok miatt speciális étrendet kell biztosítani.