Kórok és kórokok | Weborvos

Soha a történelem során fertőző betegség még nem kapott akkora teret a médiában, mint az A(H1N1).

Ennek ellenére sokan továbbra is összekeverik a szezonális humán influenzával. A leglátványosabb eltérés a szezonalitásban mutatkozik. Míg a humán influenza kimondottan szezonhoz kötött betegség - általában októbertől februárig fertőz -, addig az A(H1N1)-nél nem ismerünk ilyen törvényszerűséget: az első tömeges megbetegedések nyáron jelentkeztek, és a járvány azóta is töretlenül terjed.

A mortalitás terén is jelentős a differencia. Míg a humán influenza, illetve annak szövődményei elsősorban az idősekre jelentenek halálos veszélyt, az A(H1N1) legsúlyosabb és halálos eseteinek 40 százalékában a páciensek egészséges fiatal emberek: Szin Lun Tam, a WHO egyik vezető virológusa szerint a súlyos betegek több mint 50 százaléka 20 év alatti, 20-30 százalékuk pedig gyerekkorú.

Eltérő a kétféle kórokozó fertőzőképességének időtartama is. A világszervezet arra számít, hogy a Föld lakosságának egyharmada-kétötöde kaphatja el az új influenzát, míg a szezonális járvány elterjedése 5 és 20 százalék között szokott alakulni. A mortalitásban viszont megfordul az arány: a szezonális influenza esetében a betegek valamivel kevesebb mint 0,1 százaléka hal meg, az A(H1N1)-nél ez az érték alacsonyabbnak, 0,007 és 0,045 százalék közöttinek bizonyult. A különbség vélhetően abból adódik, hogy az új típusú influenza a fiatalabb felnőtteket és a gyerekeket támadja inkább, ők viszont kisebb arányban halnak bele a fertőzésbe, mint az idősek.

Eltérő az egyes korcsoportok immunizáltsága is a kétféle betegségnél. Az A(H1N1)-gyel szemben az 50 évnél idősebbek lehetnek valamennyire védettek, akik a korábbi sertésinfluenza-járványok idején már találkozhattak az altípus egy másik vírustörzsével. Mivel a humán influenza vírusa folyamatosan jelen van (és mutálódik) a lakosság szervezetében, ott nincs ilyen generációs különbség.

Az USA-ból származó adatok szerint az A(H1N1) influenzás beteg tovább fertőző marad, mint az, aki szezonális influenzában szenved. (Eleinte azt ajánlották az új típusú vírus által megfertőzött pácienseknek, hogy a lázuk elmúlta után egy napig maradjanak otthon, ám az Amerikai Mikrobiológiai Társaság konferenciáján nyilvánosságra hozott tanulmány azt mutatja, hogy az A(H1N1) körülbelül egy hétig ragályos, és a fertőzőképesség elmúltát nem a láz, hanem a köhögés távozása jelzi.)

Az új vírusnak egyébként a fertőzőképessége is erősebb. Állatkísérletekben azt tapasztalták, hogy amennyiben ugyanazt az állatot az A(H1N1) vírussal, valamint a szezonális influenza két fő vírustörzsével is megfertőzték, mindegyik bejutott a sejtekbe, ám a beteg állat csak a sertésinfluenzát adta tovább.

Emberben valószínűleg még erősebb ez a dominancia, mivel a humán influenza ellen a korábbi fertőzések révén már szinte mindenkinek van valamilyen fokú védettsége, az A(H1N1)-re mindez nem érvényes, mert azzal most találkozik először a lakosság. Ráadásul - ezt megint csak állatkísérletekből tudjuk - az új vírus gyorsan „átfertőzi" a légzőszerveket (beleértve a tüdőt is), a szezonális influenza vírusa többnyire leragad az orrjáratokban.