Köteles-e oltani az orvos?

Maguk az illetékesek sincsenek tisztában az egészségügy finanszírozásának egyes alapvető szabályaival.

Megtagadott oltások címmel foglalkozott a NÉpszabadság a tardi háziorvos esetével, aki az orvosi felelősség és a munkadíj kifizetésének tisztázatlansága miatt nem oltja be az influenza elleni védőoltással a körzetéhez tartozó betegeket. Keszthelyi Gyula esete igen tanulságos – írja dr. Csiszár Róbert hozászólásában.

Véleménye szerint ez rámutat arra, hogy nemcsak a köztudatban, de az illetékes állami szervek tisztviselőinek a fejében is összemosódik az állami egészségügyi ellátás az egészségbiztosítási szolgáltatásokkal, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője szerint a háziorvosok fix összegű díjazást kapnak az egészségbiztosítási pénztártól, amiért minden feladatot kötelesek ellátni. A járványügyi tevékenység alapvető állami feladat, amit nem az egészségbiztosítási pénztárnak, hanem a központi költségvetésnek kell finanszíroznia. A fertőző betegségek elleni védekezés olyan közérdekű feladat, ami nem tehető függővé az egészségbiztosítási jogviszony fennállásától.

A védőoltások, mint járványügyi megelőző intézkedések tehát nem tartoznak az egészségbiztosítási szolgáltatások körébe, így finanszírozásuk nem tartozik az OEP feladatai közé. Amikor az orvosok védőoltást adnak be, nem egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtanak, hanem állami egészségügyi feladatot látnak el. Elvégzését nem tagadhatják meg, mivel akkor járványügyi szabálysértést követnek el, miközben az állami költségvetésből nem kapnak semmilyen díjazást. Erre vezethető vissza a kialakult konfliktus. Nem ez az egyetlen eset, ami azt mutatja, hogy maguk az illetékesek sincsenek tisztában az egészségügy finanszírozásának egyes alapvető szabályaival - írja dr. Csiszár Róbert.