Kötelezi a kormányt az alkotmány

Zlinszky János a Magyar Nemzetnek adott interjút.

Arról is beszél, hogy a hatályos magyar alkotmány szerint az állampolgároknak joguk van a legmagasabb szintű egészségügyi szolgáltatásokhoz. A kabinet viszont az alacsony szinthez szeretne ragaszkodni. A társadalombiztosítási kassza eladásából származó szerény bevételt sem az egészségügybe akarják visszaforgatni. Pedig a közbevételeket elsősorban azokra a célokra kell fordítani, amelyek alkotmányos közfeladatok. Csak akkor költheti másra a kabinet a bevételeket, ha marad elosztható pénzeszköze.

Az egészségügy azért is kényes terület, mert részben biztosítási jogviszony, és igen sokak számára egy életen át fizetett járulékok következtében járna, így tulajdonként védett. Másrészt az alkotmány szerint mindenkit megilletne az ellátás, függetlenül attól, hogy biztosított-e, hiszen szolidaritási alapon szerveződött.

Az Egészségügyi Minisztériumnak az Alkotmánybíróság által lefektetett minimálmeghatározást kellene figyelembe venni. Eszerint kötelező olyan intézményi hálózatot fenntartani, amellyel a szolgáltatás teljesíthető. Az egészségbiztosítási pénztár révén garantálni kell az orvosi ellátás ingyenességét.

Az állami szolgáltatási feladat nem üzlet, nem lehet a piacra tartozó kérdés. Az élet és az emberi méltóság védelmében fenn kell tartani ezeket az alkotmányosan kötelező szolgáltatásokat. Afelé halad az ország, hogy a minimális ellátás is luxussá válik. Az alkotmányosan mindenkinek járó szolgáltatás tehát nem magas szintű, aránylagos lesz, hanem semmilyen, és fizetőssé válik az ellátás minimuma is.