Közmunkások a kórházakba

Közmunkával és európai uniós forrásból származó foglalkoztatási támogatással enyhítene a szaktárca az egészségügy munkaerőgondjain.

Közmunkával és európai uniós forrásból származó foglalkoztatási támogatással enyhítene a szaktárca az egészségügy munkaerőgondjain - mondta a Világgazdaságnak Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára. Ám a gyorssegély után a megváltozott szükségletekhez és kórházi szerkezethez kell igazítani a képzést és szakképzést. A 3,43 milliárd forintos uniós pályázatra a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, az otthoni szakellátást nyújtó és a háziorvosi szolgálatok március 1-jétől jelentkezhetnek, önerőre nincs szükség. Elsődleges cél az ágazatban dolgozók megtartása, visszacsábítása, a hiányzó szakemberek pótlása. Az elnyert támogatás összege 4-50 millió forint lehet.

A nyertes intézményeknek 12-24 hónapra vállalniuk kell a felvett munkavállalók alkalmazását, a továbbfoglalkoztatás időtartamából pedig hat hónapig a többi dolgozóéval azonos feltételekkel kell alkalmazni őket. Ez utóbbival van némi gondja Varga Ferencnek, a Magyar Kórházszövetség elnökének, mivel jelenleg kiszámíthatatlan, milyen forrásból fizetnék később a béreket. Ám az átmeneti támogatási lehetőséget létfontosságúnak tartja, hiszen az ÁNTSZ ezután csak akkor ad engedélyt a kórházi osztályok működésére, ha azok megfelelnek az új gyógyítási minimumfeltételeknek. Munkaerő híján be kell zárni az osztályokat, és máshová kell utalni a betegeket.

A bökkenő csak az, hogy a másik intézményben emiatt megnövekvő betegforgalomhoz több dolgozó kell, ezt pedig az általános munkaerő- és mobilitáshiánnyal küszködő ágazatban nehéz előteremteni. Az elnök becslése szerint 1500-2000 szakorvos hiányzik a kórházakból, és négy-hatezerre tehető a szakdolgozói hiány. A szórás oka, hogy nehéz a pontos létszámszükségletet meghatározni. A munkaidőalapra vetített számításnál például a meglévő szakorvosok számát nézik, ám "bezavar" az eredménybe, hogy sok olyan orvos van, akit képzettségei révén több szakmában is nyilvántartanak.

Az egészségügyi tárca kezdeményezésére próbálkoznak a közmunkások alkalmazásával is, de ettől - a gyógyítás speciális volta miatt - többen is tartanak. A felnőttképzéssel kombinált közmunkaprogram április 1-jétől december végéig tart, erre szintén a közfinanszírozott intézmények jelentkezhetnek - tájékoztatott Bálint Attila, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. A két tárca az egészségügy érintett szakmai szervezeteivel egyeztetve írta ki pályázatát, az érdeklődő kórházaknak e hónap végéig kell beküldeni a szándéknyilatkozatot a Közmunka Tanács címére: hány és milyen munkakört kívánnak így betölteni. A munkaügyi központokkal és a fogadó kórházakkal egyeztetve várhatóan márciusig állhat össze a 800 fős közmunkás csapat. Az egészségügyben való foglalkoztatásukra egymilliárdot fordíthatnak, kezdetben a jövedelmük megközelíti a minimálbért.

A jelentkezők kórházi kisegítők, ápolók, ápolási asszisztensek és adminisztratív kisegítők lehetnek. Akik megszeretik az ágazatot, jövőre ápolóképzésen vehetnek részt, amelyre további 200 milliót fordítanak. Az ápolást nem lehet gyorstalpaló tanfolyamon elsajátítani, s tény az is, a kórházi munkát sem tudja bárki megszokni - figyelmeztet Varga Ferenc. Ha valakiből mégis segédápoló lesz, csak szakképzett nővér mellett dolgozhat. Ezért az igazi megoldás a képzés átalakítása és a bérek emelése lehet.

Ám ma nem tudni, mikor kerül följebb a nemzetgazdasági jövedelemlista utolsó előtti helyéről az egészségügyi dolgozók fizetése. Pedig a szakma elöregedett, és félő, hogy a 62 évnél fiatalabb aktív nyugdíjasok - mivel a megváltozott nyugdíjszabály miatt korlátozzák a keresetüket - hátat fordítanak a kórházaknak.