Krónikus a kórházi pénzhiány

Hogy azonban valóban lesz-e idén pluszforrás úgy a kórházak, mint az egészségügyi ágazat egésze számára, az mindeddig nem derült ki.

Elkerülné a már-már szokásos számháborút Szócska Miklós egészségügyi államtitkár - már ami a kórházak adósságállományát illeti. Ezért - mint ismert -  levélben fordult a fekvőbeteg-ellátó szolgáltatók vezetőihez és fenntartóihoz az intézmények adósságállományának felmérése érdekében. Az államtitkár arra kérte az intézményeket, hogy augusztus 3-ig, azaz jövő keddig töltsék ki és küldjék vissza a pénzügyi helyzet felmérését célzó adatlapot.

A felmérést a kormányzat a kórházvezetőkkel egyetértésben kezdeményezte, sőt a felmérési szempontok is a szakma hozzájárulását élvezik. A Magyar Kórházszövetség, valamint a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület is kérte az összes magyar egészségügyi intézményt; részletes, valósághű adatokkal segítsék az - egyébként csak meglebegtetett - adósságkonszolidáció céljából készített felmérést. E kérésük már csak azért is érdekes lehet, mert eddig is létezett a szaktárca értesítését szolgáló, úgynevezett önkéntes alapú adósságbevallás.

A kormányváltás előtt azonban a kórházak vagy egyáltalán nem szolgáltak információval, vagy használhatatlan adatokat közöltek a kormányzattal. A minisztériumi átadás-átvételkor derült ki például, hogy a kórházak önbevallására épülő adatszolgáltatásban a 164 ellátóból mindössze 123 küldött választ. Ráadásul az adósok is éppen az aktuális érdekeik szerint trükköznek az adatszolgáltatással - legalábbis a szakértők szerint. Állítólag így fordulhatott elő, hogy egyes kórházak egy-egy pályázati forrás érdekében úgy jelentettek, nincs 30 napos lejárt tartozásuk, arról viszont elfeledkeztek beszámolni, hogy 90 vagy 110 napos fizetési határidővel ketyegő tartozásaikkal mégis a legnagyobb adósok között volna a helyük. Az éves mérlegek alapján azonban utólag mindig kiderült, nagy a baj.

Csak a múlt évben több mint ötödével nőtt a kórházak adóssága, az egy évvel korábbi 65,8 milliárdról 2009 végére csaknem 80 milliárdra rúgott. Éppen ezért a Bajnai-kormány egyhavi többletfinanszírozást tett a rendszerbe, így idén januárban háromszor utalt az egészségbiztosító az intézményeknek: egy normál havi finanszírozást, az egyhavi extra többletet és további hatmilliárd forintot. A 42,5 milliárdos „gyorssegélyt" azonban rendkívül hamar felszippantotta a rendszer.

A még az előző kormányzathoz beérkezett adósságfelmérés tavasszal 22 milliárd forint tartozásról árulkodott. Az adatközlő 123 intézmény alig negyedének volt pénztartaléka, több mint harmaduk képtelen volt bevételeiből rendezni a számláit. A hiányos adatok szerint a lejárt követelések fele kilenc kórházat terhelt, köztük egyetemi klinikák, súlyponti kórházak, nagyobb megyei intézmények is voltak. Az adósság húsz százalékát pedig a főváros tulajdonában lévő intézmények termelték ki. Ebből az következtethető ki, hogy a Bajnai-kormány által adósságkonszolidációra szánt pluszforrásokat nem mindenhol fordították egészében a beszállítói tartozások rendezésére.

Közben politikai háború is dúlt az adósságállomány tényleges mértékét illetően, amelybe az egyre kritikusabb helyzetbe kerülő intézmények vezetői is beszálltak egy-egy adattal. A stratégiai szövetség saját felmérése alapján például a kórházaknak összesen 96,5 milliárd forintos adóssága lehet. A valós számok azonban minden bizonnyal csak augusztus közepére kerülhetnek nyilvánosságra. Az is egyértelmű, hogy most mindenki szolgáltat majd adatot, hiszen Szócska levelében arról is tájékoztatta a vezetőket, hogy a teljes körű és hiteles adatközlés az intézmények jövőbeni esetleges konszolidációjának alapja és feltétele lehet.

Eszerint az adatszolgáltatás minden közfinanszírozott kórházra nézve kötelező, pontosabban az, aki nem vesz részt a felmérésben, az lemond az adósságrendezés bármilyen lehetőségéről, vagyis nem kaphat az esetleges többletforrásokból. Hogy azonban valóban lesz-e idén pluszforrás úgy a kórházak, mint az egészségügyi ágazat egésze számára, az mindeddig nem derült ki. „Többletpénzre a gazdaság állapota miatt egyelőre nem számíthatnak a kórházak" - közölte nemrégiben a Népszabadság kérdésére Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa, aki szerint legfeljebb azt lehet majd szétosztani, ami az év végén a kasszában marad.

E szavak nem kecsegtetik sok jóval az egyébként a rendszert okoló kórházvezetőket. A szakmai szervezetek ugyanis a többletpénz mellett strukturális átalakítást, egészségügyi reformot követelnek. Egyes hírek szerint egy szükségletalapú, a forrásokat figyelembe vevő, teljesítményalapú rendszer kidolgozására tesz javaslatot a tárca ősszel, szeptember környékére ígértek ugyanis az ágazati akciótervet. Ám ha ebből ki is derül valami az ágazat jövőjét illetően, egy egészségügyi szerkezetátalakítás minden bizonnyal éveket vesz majd igénybe.