Külföldi ápolók Németországban | Weborvos

Feketén dolgoznak, nincs beteg- és nyugdíjbiztosításuk, és lemondanak a munkájukat szabályozó szociális előírásokról.

Mivel a folyamatosan öregedő német társadalomban egyre nagyobb gondot jelent az ápolást igénylő idős emberek ellátása, akik mellé - ha nem akarnak vagy anyagi fedezet hiányában nem tudnak szociális otthonokba menni -, a családok gyakran külföldi, elsősorban a volt szocialista országokból igyekeznek ápolókat szerezni. Foglalkoztatásuk azonban nem mindenben felel meg az előírásoknak, sokszor illegális keretek között dolgoznak, ami számtalan veszélyt rejt a munkavállaló számára.

A Kelet-Közép-Európából érkezett ápolók nagy többsége (69 százalék) Lengyelországból érkezik, őket követik a románok (15 százalék), a magyarok (7,3 százalék) és a bulgárok (5,5 százalék). Kilencven százalékuk feketén dolgozik, nincs beteg- és nyugdíjbiztosításuk, és lemondanak a munkájukat szabályozó szociális előírásokról. Mindenekelőtt a betegbiztosítás hiánya jelenthet gondot.

A legális út betartását szolgálják az országban működő munkaközvetítő ügynökségek, 75 közülük kifejezetten Kelet-Közép-Európára specializálódott, ám ezek megítélése is eltérő. A legmegbízhatóbb a Bonnban működő központi közvetítő iroda, egy müncheni ügyvédet azonban nemrégiben 37 ezer euróra büntettek vitatható ténykedése miatt. Ő 1200 euróért teremtett kapcsolatot német családok és magyar munkavállalók között. A külföldi ápolókat két különböző kategóriába sorolják. Vagy alkalmazottként dolgoznak a családdal kötött szerződés alapján, vagy iparigazolvánnyal rendelkező vállalkozók, akik például nem lakhatnak a munkaadónál. Mindkét esetben előírás, hogy hazájukban is fizessenek társadalombiztosítást. Ha valaki nem ápolóként érkezik Németországba, hanem háztartási alkalmazottként, akkor is segítenie kell az idős embereknek az öltözködésnél, fürdésnél, borotválkozásnál, fogmosásnál és étkezésnél. Feladatkörüket törvény szabályozza.