Külföldre készülnek a dühös rezidensek | Weborvos

A román orvosokat valósággal sokkolta a hír, hogy a legfelső bíróság kriminalizálta a hálapénzt.

Romániában nemrégiben az állami és a magánpraxis keveredését tartották a kórházi korrupció egyik fő okának, ma viszont ugyanebben látják az egészségügy megváltásának egyetlen esélyét. A fonák helyzet a legfelső bíróságnak éppen a korrupció visszaszorítását célzó jogegységi határozata nyomán állt elő írja a Népszabadság.

A román orvosokat valósággal sokkolta a hír, hogy a legfelső bíróság kriminalizálta a hálapénzt. A semmítőszék jogegységi határozata szerint az állami intézményekben dolgozó orvosok semmiféle ajándékot vagy pénzt nem fogadhatnak el pácienseiktől. Az ítélet indoklásában az áll, hogy az állami kórházak alkalmazottai közpénzből kapják a fizetésüket, tehát köztisztviselőnek számítanak, esetükben a hálapénz megvesztegetésnek minősül.

A román legfelső bíróság már tavaly év végén megállapította, hogy az orvosok büntetőjogi értelemben köztisztviselőnek tekintendők, de szakértők akkor még úgy vélték, a határozat nem feltétlenül jelenti a paraszolvencia törvényen kívül helyezését. A páciensek jogairól szóló törvény ugyanis tételesen kimondja, hogy miközben az orvos nem követelhet semmiféle ellenszolgáltatást, a páciens igenis adhat hálapénzt vagy ajándékot, ha elégedett a kapott kezeléssel. A legfelső bíróság most egyértelműen tisztázta: a hálapénz csúszópénzként értelmezendő. A jogegységi döntés valamennyi bíróságra kötelező.

A döntés főleg a fiatal orvosokat borította ki. A rezidens orvosok szövetsége sztrájkot helyezett kilátásba a döntés miatt. Az orvoskamara attól tart, hogy újabb lendületet vesz az egészségügyi személyzet kivándorlása. A román sajtóban nagy karriert futott be egy rezidens orvos nyílt levele, amelyben Codrin Tocut arról ír, hogy társaival együtt kénytelen „prostituálni magát", mert a havi 1050 lejes (mintegy 70 ezer forintos) fizetésből nem tud megélni. Leszögezte: ahelyett, hogy nap mint nap tartsa a zsebét a pácienseknek, inkább „beszúr az állam zsebébe 7200 eurót" (a tanulmányai költségét), és Bécsben vagy Münchenben dolgozik tovább, „borítékok és megaláztatás nélkül".

További részletek a lapban.