Különvéleményből precedenshatározat?

Az Albert házaspár kezdeményezését jóváhagyta az OVB, majd az Alkotmánybíróság is.

Várhatóan Holló András bíró előterjesztésében kezdi meg a tárgyalás második fordulóját a társadalombiztosítás ügyében az Alkotmánybíróság (AB). Erre abból következtet a Magyar Nemzet, hogy amikor az AB tavaly december 11-én jóváhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) elsőfokú határozatát, szintén Holló András volt az előadóbíró.

Az alkotmányvédő testület akkor zöld utat adott az Albert házaspár kezdeményezésének, és megengedhetőnek találta a népszavazást a következő kérdésről: Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?

Sereg András, az AB sajtófőnöke a lapnak azt mondta, nem tudja, ki az ügy előadóbírája, de szerinte is elképzelhető, hogy Holló András tölti be ezt a szerepet. A testület gyakorlata szerint második alkalommal rendszerint ugyanaz a bíró dolgozza ki a döntés tervezetét, aki korábban már foglalkozott az üggyel. A szóvivő közölte: a határozat tervezete elkészült, azt szétosztották a bírák között, az első tárgyalás egy-két héten belül lesz. Döntés október elején várható. Mint ismert, az Albert házaspár kezdeményezését jóváhagyta az OVB, majd az Alkotmánybíróság is. A kezdeményezők ezután az előírt 200 ezer aláírás helyett több mint félmillió támogató szignót gyűjtöttek össze, az Országgyűlés ennek alapján elrendelte a referendumot. Jelenleg az ügy második fordulónál tart.

Az ügy azért került az AB elé, mert többen kifogást jelentettek be az Országgyűlés határozata ellen. Véleményük szerint megváltozott a jogi helyzet, az Országgyűlés május 26-án hatályon kívül helyezte a társadalombiztosítás privatizációjáról szóló úgynevezett pénztártörvényt. Az Alkotmánybíróságnak az ilyen esetekre is van precedensértékű döntése. Ez 2004 szeptemberéből származik. Az alkotmányvédő testület ekkor ítélkezett másodszor a kórház-privatizációt ellenző népszavazási kezdeményezésről. Az Országgyűlés referendumot elrendelő határozatát jó néhányan azért támadták meg, mert úgy vélték, új jogi helyzet állt elő. Az AB közjogi érvénytelenség miatt előzőleg megsemmisítette a kórházak privatizálásáról szóló jogszabályt. A bírák mégis zöld utat adtak a népszavazásnak, mert szerintük a legalább 200 ezer támogató aláírás összegyűjtése után, vagyis a második fordulóban már a nép az ügy ura.

Az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerül. Az AB-nek emiatt csak azt kell vizsgálnia, teljesítette-e a parlament a formai, eljárásjogi szempontokat. A képviselőház nem kezdheti elölről az alkotmányosság kérdéseinek vizsgálatát, hiszen ezt az elemzést az OVB és az Ab az aláírások összegyűjtése előtt már elvégezte. A bírák hozzátették: a kórház-privatizációs törvény megsemmisítése után is egyértelmű: a kezdeményezők azt kívánják elérni, ami az eredeti céljuk volt, vagyis, hogy a kórházak és más közszolgáltató egészségügyi intézmények maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban. Ez megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlásnak.