Látszólag tünetmentes a kilenc gyerek | Weborvos

Nem kell járványveszélytől tartani a szakemberek szerint.

Kilenc gyermek - hét testvér és két unokatestvér - várja a Kaposi Mór Kórház mosdós pulmonológiai részlegében a vizsgálat végeredményét: hetek múlva derülhet ki, megkapták-e a tbc-vel fertőzött faddi asszonytól a kórt vagy sem.

A Tolna megyei példa is mutatja, nem szűnt meg létezni a múlt század első felének rémisztő betegsége, csupán „visszafogja magát". A tavalyi statisztika még nem készült el, tavalyelőtt 1600 új tbc-s beteget regisztráltak hazánkban. Járványtól most sem kell tartani, a faddi góc felszámolása megkezdődött. A lakosság hamarosan tüdőszűrésen vesz részt.

Napok óta a hírek között szerepel: a Tolna megyei Faddon tbc-s megbetegedést mutattak ki egy hétgyermekes asszonynál. Az ÁNTSZ szűrővizsgálatokat rendelt el, azóta 13 helyi lakosnál vizsgálják a tüdőgümőkór gyanúját. A Kaposi Mór Kórház mosdósi pulmonológiai osztályának gyermekrészlegében elkülönítve vizsgálják a tbc-vel fertőzött asszony hét gyermekét, továbbá a velük folyamatosan érintkező két unokatestvért. A gyerekek látszólag tünetmentesek. Azt hogy megfertőződtek-e, mikroszkóppal két nap alatt, az eredményesebb tenyésztéses vizsgálattal pedig legkevesebb tíz nap, de leginkább négy hét alatt tudják kimutatni.

A Roma Sajtóközpont értesülése szerint a tévhittel ellentétben nem kizárólag a cigányok a tbc terjesztői, bár tény, hogy körülményeik miatt leginkább ők vannak kitéve a fertőzésnek.

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főorvosa, Kozma Dezső szerint a rossz szociális helyzetben élők és hajléktalanok a legveszélyeztetettebbek. Az orvoshoz eljutó romák általában súlyos állapotban vannak, gyakori náluk a kétoldali fertőzés. Miután elengedik őket a kórházból, még fél évig ambuláns kezelésre kellene járniuk, de a betegek nagy része nem vállalja az ezzel járó kiadásokat.

Bár korábban a megyei ÁNTSZ-nél esetleges járványveszélyt emlegettek, kedden dr. Gagyi Emma főorvos, a szekszárdi tüdőgondozó vezetője arról tájékoztatta a Népszavát, hogy járványveszélytől nem kell tartani. A tüdőgümőkór folyamatosan hallat magáról, annak ellenére, hogy sokan azt hiszik, a bacilus már megszűnt létezni. A megbetegedések száma azonban szerencsére alacsony, 2008-ban 1600 új tbc-st regisztráltak az országban.

Vannak különösen veszélyeztetett megyék, például az ország keleti részében, és ilyen a nagy forgalmat lebonyolító Pest megye is. A főorvos asszony leszögezte: Magyarország jól áll a tbc ellen vívott küzdelemben. A múlt század elejének, közepének pusztító betegsége szinte teljesen visszahúzódott. A hatvanas években - a tüdőgondozó-hálózat kiépítésével és a szűrések kötelezővé tételével - sikerült a betegséget majdnem leküzdeni. Arra a kérdésre, nem volt-e hiba a kötelező tüdőszűrés megszüntetése, dr. Gagyi Emma elmondta: egyetértene azzal, hogy évente minden embert megszűrjenek, ennek azonban feltehetően anyagi akadálya van. A korábbi gépek elöregedtek, újakra pedig nincs pénz. Azonban azokban a megyékben, ahol 100 ezer emberből 25-nél kimutatják a betegséget, elrendelik a kötelező tüdőszűrést. Kisebb mértékű megbetegedések esetén a térség lakói számára csupán ajánlott a szűrővizsgálat.

A faddi esetről a főorvosnő elmondta, hogy aggodalomra nincs ok, szórványos esetről lehet szó. A kötelező szűrővizsgálattal pedig azért kell áprilisig várni (bár az időpontot azóta előbbre hozták), mert a fertőzés pillanatától kezdve el kell telnie némi időnek ahhoz, hogy a betegség kimutatható legyen. Magyarán: akire két napja köhögték rá a baktériumot, az a vizsgálatkor még tünetmentesnek látszik.