Legálisan kerülnek ismert mérgek az ételeinkbe

Egy amerikai orvos szerint nincs minden rendben az élelmiszer-ellenőrzési rendszer működésében.

Mérgezőnek kikiáltott anyagok találhatók a legális listán, elavult szabályozás okolható a tömeges szív- és érrendszeri betegségek kialakulása kapcsán – írja Robert Lustig gyerekgyógyász. „A mennyiség teszi a mérget" – mondta Paracelsus 1537-ben. Valójában, ha nagy dózisban adagoljuk, bármi lehet méreg, és mindennel lehet ölni. Az oxigén vakságot, a túlzott vasbevitel májkárosodást okozhat, a D-vitamin nagymértékben a szív és a vesék elmeszesedéséhez vezethet – írja Robert Lustig gyermekgyógyász-professzor a Huffingtonposton vezetett blogjában – olvasható az mno.hu portálján.

Természetesen az emberiség képes mértékkel fogyasztani a példaként említett anyagokat, így a fentebb felsoroltakból történő túlfogyasztásból adódó betegségek is igen ritkák.

Hogyan csinálhatja ezt az amerikai élelmiszeripar legálisan? A költőinek is mondható kérdésre a válasz Lustig szerint az amerikai egészségügyi minisztérium által létrehozott FDA – Food and Drug Administration, az amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari hatóság – „GRAS", azaz az „általánosan biztonságosnak elismert"-nek is hívott jelölési rendszerében rejlik.

Ezt a szabványkoncepciót az amerikai kongresszus még 1958-ban hozta létre azzal a céllal, hogy listázza és nyilvántartsa az élelmiszerekhez adagolt mesterséges anyagokat. A GRAS-t egyes orvosok és szakértők kimondottan az amerikai fogyasztók ellenségének tartják, kiemelve, hogy a „biztonságosnak nyilvánított" nem feltétlenül jelent biztonságot. Bár 1958-ban már sejteni lehetett, hogy az élelmiszeripar folyamatosan változik, és belátható időn belül bővülnie kell a listának, ezt mégsem biztosították. A GRAS-lista annak ellenére változatlan maradt, hogy a fogyasztói igények és a fogyókúrás szokások is folyamatosan változtak.

A GRAS-rendszer eredeti célja az volt, hogy lehetővé tegye, hogy az élelmiszeriparban nagy mennyiségben felhasznált adalékok esetében szabályozza azok mennyiségét. Az egyes élelmiszerek hozzávalóit ma mégis büntetlenül használhatják fel a gyártók annak ellenére, hogy az orvosok kimutatták azok – nagy tételben történő fogyasztás esetén jelentkező – káros hatásait.

Az ócska élelmiszerek korát éljük, amikor több termék külsőleg úgy néz ki, mint a valódi élelmiszer – szögezte le a Magyar Nemzetnek Darvas Béla, az MTA doktora, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főosztályvezetője. A tévékészülék előtt ülés és tévéreklámoknak való fokozottabb kitettség növelheti a cukros üdítőitalok fogyasztásának mértékét a gyerekeknél, de a túlzott üdítőfogyasztás vesekövet is okozhat, de napi egyetlen doboz cukros üdítő akár 22 százalékkal növeli a diabétesz kialakulásának esélyét. Az energiaitalok, a só és az alkohol is előkelő helyet kapott a „halállistán". Vannak akik a nyers, pörköletlen kávébab természetes kivonatában hisznek, mások az ősi kínai gyógyítást állítanák csatasorba a diabétesszel szemben, de a rendszeres mozgás is jót tehet.