Légszennyezés és hormonjaink | Weborvos

A motorizáció miatt füsttel és más káros anyagokkal telített levegő a tüdőt, légcsövet valóban rendkívüli módon terheli.

Amikor Budapest légszennyezettsége néhány hete meghaladta a kritikus határértéket, a környezetvédők szmogriadót követeltek. A rossz városi levegővel kapcsolatban a hörghurut, asztma és tüdőrák mellett olasz tudósok évek óta tartó vizsgálatai más összefüggéseket is feltártak. Gianfranco Tomei és munkatársai a Római Egyetem Foglalkozás-egészségügyi Intézetében hosszú ideje elemzik a nagyvárosi levegő összetevőit és azok hatását az emberi szervezetre.

A motorizáció miatt füsttel és más káros anyagokkal telített levegő a tüdőt, légcsövet valóban rendkívüli módon terheli. Szív- és érrendszeri következményei ugyancsak ismeretesek. Újabban azonban más típusú ártalmak is igazolódtak. Kimutatták, hogy a levegő egyes összetevői hatással vannak az emberi növekedési hormonra, a mellékvesekéreg-hormonra, az inzulintermelésre, továbbá a limfociták és monociták működésére, valamint az immunglobulin-termelésre is.

Tomei professzor és munkacsoportja a Toxicology and Industrial Health című szaklapban most egy római közlekedési rendőrökön folytatott vizsgálatról számolt be. Azt elemezték, miként alakul a munkaidejüket utcán töltők szervezetében a vér dopaminkoncentrációja. E kémiai anyag mennyiségét a szén-monoxid mellett az ózon és a benzin egyaránt emeli. A szén-monoxid azáltal, hogy az agyban helyi oxigénhiányt és vérszegénységet okoz. A benzin az agy specifikus struktúráiban hat hasonlóképpen. A vizsgálat során a rendőrök pszichés állapotát is felmérték. A kontrollcsoporthoz képest ugyancsak köztük volt több kóros eset. Az eredmények szerint a levegőszennyezés által okozott dopaminemelkedés és a mentális, lelki betegségek között az ok-okozati összefüggés egyértelmű.