Légszomj
Közzétéve: 2009. 01. 17. 09:15 -
• 5 perc olvasásKözzétéve: 2009. 01. 17. 09:15 -
• 5 perc olvasás
Jót tett Gyömrei Andreának a két napig tartó szmogriadó, bár nem örült neki.

Majd két éve ugyanis arra hivatkozva perelte be a fővárosi önkormányzatot, hogy a budapesti szennyezett levegő hatására alakultak ki nála súlyos allergiás és asztmás tünetek. Az úgynevezett próbaperben egymillió forint kártérítést és levegőszennyezést csökkentő intézkedéseket követel az önkormányzattól.
Eddig azon folyt a bíróság előtti vita, hogy egyáltalán károsnak tekinthető-e a fővárosi levegő. A szmogriadó kapcsán nyilvánosságra került tudományos magyarázatok azt bizonyítják, hogy a részben gumit és aszfaltszemcséket tartalmazó szálló por (hivatalos megnevezése szerint PMIO és PM2,5) bejut az ember tüdejébe, agyába, veszélyezteti a légzőszerveket, károsíthatja a szív- és érrendszert. A történtek, főleg pedig a szmogriadó után nehéz lenne nem károsnak nevezni a fővárosi levegőt.
Gyömrei Andrea Orosházán született, 1992-ben költözött Budapestre. Allergiás betegsége nem sokkal később enyhe tünetekkel kezdődött, ám 2003-ban, amikor az erősen szennyezett levegőjű Dózsa György úton kezdett dolgozni egy irodaházban, hirtelen felerősödtek a tünetei. Tüsszögött, folyamatosan azt érezte, mintha meg lenne fázva, de csak hosszú idő elteltével fordult a háziorvosához. Macskaallergiára gyanakodtak, amit kétkedve fogadott, hiszen gyermekkora óta házi kedvencek vették körül, mégsem volt soha hasonló panasza. A további vizsgálatok, tesztek porallergiát és az allergiából kialakult asztmát állapítottak meg nála. A gyógyszeres terápia nem hatott, orvosai szerint a szennyezett levegő miatt hosszú távon sem számíthat gyógyulásra, a nélkülözhetetlen kezelések mellékhatásai pedig erősen károsítják a szervezetét.
Gyömrei Andrea 2007 márciusában fordult a bírósághoz, miután 2006-ban elolvasta a Levegő Munkacsoport sajtónyilatkozatát, amelyben olyan állampolgárt kerestek, aki a légszennyezettség miatt kialakult tartós egészségkárosodása miatt hajlandó lenne jogorvoslatot kérni a munkacsoport támogatásával. A bírósági keresetlevél szerint „az önkormányzat, mint a fővárosi közutak kezelője elmulasztotta teljesíteni azt a jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségét, hogy meghozza azokat a forgalomszabályozó és egyéb intézkedéseket, amelyek a közutak káros hatásait, köztük az egészségügyi határérték feletti légszennyezettséget megszüntetik". Az önkormányzat annak ellenére nem tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy a lakosság és a civil szervezetek már régóta figyelmeztetik a szennyezettség lehetséges következményeire, s a saját levegőtisztaság-védelmi intézkedési programja is előírja ezt számára.
A per folyamán Gyömrei Andreának bizonyítania kell a levegőszennyezés és az allergiás megbetegedések közötti összefüggést. Számára furcsa volt, hogy egy szaktekintély allergológiaprofesszor hatvanoldalas tanulmányát a bíróság egy mozdulattal leseperte az asztalról, úgy fogalmazva, hogy nem meggyőző számára. Az asszony bevallja: nincs türelme tanulmányozni a szakirodalmat, szabad idejében fűhöz-fához szaladgál, hogy javítson az állapotán. Kezdte a hagyományos akupunktúrát, amely sok szenvedéssel jár, kipróbálta a lézeres változatát s a homeopátiát, amely bevált, de a kezelőorvosa Baján él, s ott praktizál. A sok allergiás beteg miatt nehéz bejutni hozzá, a távolság miatt csak félévente van módja felkeresni.
Úgy véli, hogy a háziorvosok gyakran nem közlik a beteggel: ha nem kezelik megfelelően az allergiájukat, az súlyosbodhat, asztma is kialakulhat belőle. Szerinte nem figyelmeztetik a beteget arra sem, hogy az allergia elleni gyógyszerek némelyike májkárosodást okozhat, egyes asztmaellenes készítmények pedig szteroidokat tartalmaznak, és a cukorbetegség kialakulását is elősegítik.
Mint mondja, sok ismerőse allergiás, aki nem veszi komolyan a betegségét. Mások is csak szánakozva néznek rá, amikor rátör a roham, s előkapja a fújós hörgőtágítóját. Hegyek között és tengerparton viszont tünetmentes. Egy orvosa szerint ha négy évre tengerpartra költözne, végleg elmúlnának a panaszai, de ezt nyilvánvalóan nem teheti meg.
A vasárnapra és hétfőre elrendelt szmogriadó egyértelműen alátámasztja a perben képviselt véleményét, hiszen azt jelzi, egészségre káros mértékben szennyezett volt a levegő. Budapesten kilenc mérőállomása van az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak. Különösen a légúti megbetegedések (például asztma, tüdőrák) kialakulásában, de a legújabb kutatások szerint a vérrögképződésben is elsődlegesen felelősnek tekinthető szállóporrészecske-szennyezettség (a már említett PMIO és PM2,5) haladja meg gyakran és jelentősen az egészségügyi határértékeket.
De nem csak szmogriadó alatt! A fent jelzett években Gyömrei Andrea belvárosi tartózkodási helyeinek közelében elhelyezett mérőállomások mindegyike a megengedett évi 35 nap helyett több mint száz olyan napot mért, amikor határérték-túllépés volt tapasztalható. Egy-egy napon gyakran a határérték háromszorosát, sőt négyszeresét is elérte a porszennyezettség. Hasonlóan elrettentő adatok állnak rendelkezésre a nitrogén-oxidok magas koncentrációjáról is, amelyek szintén veszélyes egészségkárosodást okozhatnak. A budapesti szálló por vizsgálatából kiderül, hogy jelentősen megnőtt benne néhány fém, nevezetesen az antimon, a réz, a cink, a bárium, a vas és a kalcium, valamint a korom légköri koncentrációja. Matematikai módszerekkel megállapították, hogy az említett elemeknek közös a forrásuk; további vizsgálatok azt mutatták, hogy az antimon és a réz a gépjárművek fékbetéteiből származhat. A gépjárművek szerves anyagot és cinket tartalmazó gumi futófelületének kopása szintén jelentős levegőszennyezés forrása, mértékéért Budapest rossz közlekedési helyzete a felelős.
A bíróságon Gyömrei Andrea és a Levegő Munkacsoport álláspontja az, hogy szükség lenne határozott intézkedésekre, az asztmás betegek száma ugyanis Budapesten az utóbbi huszonöt évben a tízszeresére, a tüdőrákosoké pedig több mint a háromszorosára nőtt. A kártérítési igény mellett egy levegőtisztasági intézkedési csomag bevezetését szeretnék elérni. Ezek közé tartozik például a dugódíj, vagy hogy tiltsák ki a közúti forgalmat néhány belvárosi utcából. A fővárosi önkormányzat - eddigi - bíróságon képviselt álláspontja szerint nem igaz, hogy a magas légszennyezettségi értékek károsítják az egészséget.
Szmogriadó már sokszor lehetett volna, hiszen rendre magas a légszennyezettség mértéke Budapesten. Tavaly változtatták meg a szabályozást, s már nem lehetőség, hanem kötelezettség elrendelni a szmogriadót, ha a szálló por koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértéket. Az első két szmogriadós napon levizsgáztak a jogalkotók és a végrehajtók előkészítetlenségből és átgondolatlanságból.
Bár évente 15-20 alkalommal számíthatunk szmogriadóra, a környezetszennyezés csökkentésére még semmiféle hathatós intézkedés nem történt. A precedens- vagy próbapert egy év kifutásúra tervezték, de már két éve tart. Eredménye azért is különösen fontos, mert a panaszos győzelme esetén további hasonló perek sokaságát kezdeményezhetik a fővárosi önkormányzat ellen. És akkor talán a politikai ígéreteket bírósági úton is be lehet majd tartatni.
Egy biztos: Gyömrei Andrea aligha vonja vissza keresetét a tisztábbá vált fővárosi levegőre hivatkozva.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek