Légzésvizsgálat szilikonszondával | Weborvos

Az új szonda használata nem okoz irritációt, így szükség esetén napokig a betegben maradhat.

Hogy a gyomorfal nyálkahártyájából kiszökő szén-dioxid mennyiségét egy, a gyomorba lejuttatott ballonos szonda segítségével is meg lehet mérni, arról az első tudományos publikációt a Lancet című rangos orvosi folyóiratban egy magyar kutatócsoport jelentette meg 1959-ben.

Az előzmények visszanyúlnak a gastrotonometria (a gyomor és az emésztőrendszer gáznyomásának vizsgálata) történetének kezdetéig. Akkor a gyermekbénulás-járvány áldozatainak lélegeztetéséhez kerestek olyan módszert, amivel a gépek optimális vezérlését meg lehet oldani. A gasztrikus tonometriás vizsgálatnak nevezett módszer „kulcsfigurája" a levegővel vagy vízzel feltöltött ballon, amely diffúzió útján felveszi a gyomor nyálkahártyáján átszűrődő szén-dioxidot. A szervezet szén-dioxid-tartalmának mérése megbízható diagnosztikus eszköznek bizonyult, amelyet az altatás közbeni alul- és túllélegeztetés megelőzésére, illetve gyulladásos és sokkos állapotok észlelésére vagy előrejelzésére is használtak.

Az új magyar eljárás kifejlesztésében is központi szerepe volt Boda Domonkosnak, a szegedi egyetem gyermekgyógyászati klinikája professzorának,  amely azon alapul, hogy a relatíve vastag, és egy nagyméretű ballonban végződő szonda kiváltható egy apró, vékony, hajlékony és ballon nélküli szilikoncsővel. A megoldás lényegesen olcsóbb is a korábbinál, és gyorsabb mérési eredményeket is nyújt. Az új szonda használata nem okoz irritációt, így szükség esetén napokig a betegben maradhat. Az eljárás eszméletlen pácienseknél, sőt újszülötteknél is alkalmazható a Tonosoftnak nevezett szondával. Az eszköz és a hozzá kapcsolódó számítógépes mérőrendszer GVOP-támogatásból készült el. Jelenleg is alkalmazzák a szegedi klinikán, a piaci bevezetésére létrehozott Tonosoft Orvostechnikai és Kutatásfejlesztési Kft. pedig már a nemzetközi forgalmazás útjait egyengeti.