Lejárató akció a gabonánk ellen | Weborvos

A felmérések eltérő eredményt mutatnak, kinek van igaza? A növényvédő lobbi állhat a gombaügy mögött?

Egy tanulmány szerint a felnőttek öt-tíz százalékát terheli a határértéknél magasabb fuzáriumtoxin. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Mébih) hétfőn zárt körű tanácskozás után nyugtatta meg a közvéleményt: nincs tudomása arról, hogy gabona-toxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna. A felmérések eltérő eredményt mutatnak, kinek van igaza?

Az MR1 Kossuth rádió egy szegedi kutatócsapatra hivatkozva állítja: a csoport évek óta kongatja a vészharangot, mivel egyes termékek fuzáriumtoxin-tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A megvizsgált mintákból sokszor irreális mennyiségű toxint lehetett kimutatni, csakúgy, mint a gyerekektől vett vérmintákból.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal azonban más adatokkal rendelkezik: tavaly ötszáz élelmiszermintát vizsgált be, s csupán kettő volt a határérték felett. A Mébih – szintén az elmúlt évben – a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzáriumtartalmát vizsgálta. Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16-féle fuzáriumtoxin jelenlétét keresték, s ezek közül csak egy olyat találtak, amelynek jelenléte meghaladta a határértéket. A vizsgálatok eredménye értelmében a hormonokat károsan befolyásoló mérgező anyagokból jóval kevesebb volt, mint amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eltűrhetőnek tart.

A Délmagyarország című napilap hétfőn a következőket írta: ötévesen menstruál és csomókat találtak a mellében annak az óvodás kislánynak, akinél kimutatható, hogy a betegségét fertőzött gabonából készült élelmiszer okozta. A Magyar Hírlap megkereste a kislány kezelőorvosát a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórházban. Szűts Péter osztályvezető főorvos szerint az őt megkereső újságírók félreértelmezték a szavait. A kislány hormonháztartása valóban felborult, gyorsan nőtt a melle, és hüvelyi eredetű pecsételő vérzés alakult ki, s mindezt valóban külső hatás okozta.

A hazai sajtóban háttérbe szorult azonban egy januári hír, amely szerint az Európai Parlament második olvasatban nagy többséggel megszavazta a növényvédő szerek engedélyezéséről szóló új rendeletet. A régi irányelv értelmében a felelősség megoszlott az unió és az egyes tagállamok között. Ezt nevezték kétlépcsős eljárásnak, amely szerint a tagállamoknak eddig joguk volt a sajátos mezőgazdasági, növény-egészségügyi, éghajlati, domborzati körülményeiknek megfelelően meghatározni az engedélyezett növényvédő szer felhasználását.

Az új rendelet bevezeti a kölcsönös elismerést, s a tagállamra bízná egy-egy készítmény engedélyezését. A többi tagállamnak ezt az engedélyt kötelező lenne átvennie.

Tőkés Gábor engedélyezési mérnök szakértő egy korábbi interjúban problémásnak nevezte az eljárást, mivel az nem biztosítja a biztonságos, kellően hatékony, de a legkisebb szükséges vegyszerterheléssel járó technológiák kidolgozását. Hazánk a kontinenst három zónára osztó új rendelet értelmében a középső – Írországtól Romániáig húzódó – sávban fog elhelyezkedni. A szakértő szerint a zónában fekvő országok különböző adottságai miatt akár ötven-száz százalékos eltérés is lehet az alkalmazott növényvédő szerek dózisában. A rendelet értelmében megszüntetnék a triazolt tartalmazó növényvédő szereket. Ezt a hatóanyagot használják a gombás megbetegedések, legfőképpen a fuzáriumtoxinok ellen.

Egy neve elhallgatását kérő szakember úgy nyilatkozott: növényvédő lobbi állhat a magyar „gabonamérgezéses ügy" mögött, mivel a tervezet értelmében a triazol hatóanyagú szereket – lejáratuktól függően – 2011 és 2019 között kivonnák a forgalomból. „Mintegy tíz évig profitálhatnak még a gyártók, ha van megrendelés" – vélekedett a szakértő.