Lendület a kutatásnak
Közzétéve: 2009. 10. 08. 08:53 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2009. 10. 08. 08:53 -
• 2 perc olvasás
Az MTA elnöke szerint sikeresnek tűnik a külföldre szegődött kutatók hazacsábítása.

Ugyanakkor koncentrálni kell a kutató-fejlesztő munkát, és szükség van az elavult műszerpark cseréjére is - közölte Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a vele készült interjúban.
Az akadémia Lendület programjával kapcsolatban elmondta, az első pályázatra harmincan jelentkeztek, melyből hat kutatót választottak ki. Van köztük orvos, biológus, matematikus, fizikus. Reméli, a pályázat következő fordulójában is nagy lesz az érdeklődés a program iránt. Komoly vonzerőt jelent számukra, hogy a tehetséges fiatalok előtt egyébként tudományos karrier lehetősége áll, akár az akadémia tagjai is lehetnek.
A Lendület program mögötti másik törekvés, hogy azok a kutatóintézetek, amelyek meg tudják tartani a tehetségeket, vagy haza tudják őket csábítani, többletforráshoz jussanak. A Magyar Tudományos Akadémia idei költségvetéséből e célra 250 millió forintot tettek félre, ezt a következő években ugyanennyivel növelik. "S ha öt éven át ennyi tehetséges embernek biztosítunk lehetőséget, ezzel már 30 kiváló kutatócsoportot mozgatunk meg, ez jelentős változtatás az akadémiai kutatóhálózatban" – fejtette ki Pálinkás József.
De ez igazából csak az egyik lépése a hazai kutatóhálózat megújításának. Szükség van új infrastruktúrára is. Az akadémia közgyűlésén hangzott el, hogy a kutatási eszközök könyv szerinti érteke 17-24 százalék. A műszerek nagy része éppen csak működik, ha meghibásodik, nem lesz pénz a megjavítására. Ha a nemzetközi mezőny versenyében kell maradni, a világ élvonalába tartozó berendezéseket időről időre meg kell újítani. A legnagyobb gond az, hogy az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem volt műszerfejlesztés. A jelenlegi körülményeket ismerve a műszerberuházás évi 15 milliárd forint körüli összeget igényelne, ez a magyar költségvetéshez viszonyítva nem óriási összeg. Ennél sokkal több pénzt elköltenek „úgymond" kutatásfejlesztésre, az elnök véleménye szerint rosszul.
Az innovációs alap 25 százalékát például regionális célokra osztják el. Pedig tudni kell, hogy a komoly tudományos innováció a nagy kutatóközpontokban zajlik. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, szükség van az együttműködésre, a kutatási irányok, a témák meghatározására és annak eldöntésére, hogy ez milyen szervezeti keretben történjen.
A szervezeti keretekről célszerű gyorsan és határozottan dönteni, hogy a szakemberek ne a szervezeti változtatásokkal, hanem a kutatásokkal legyenek elfoglalva. Pálinkás József szerint az akadémia 37 kutatóintézete feltehetően eredményesebben működne, ha kevesebb lenne az adminisztráció és több a kutatás, a kutató. Azonban fontos, hogy a változtatások ne kampányszerűen, emberek karrierjét, munkáját károsan befolyásoló módon történjenek, hanem egyfajta szerves átalakítással. A Lendület program éppen ennek az átalakításnak egyik eszköze.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek