Lengyelországnál is többet költünk egészségügyre | Weborvos

A Nézőpont Intézet négy kérdéskört vizsgált a Közép-európai egészségügyi körkép című elemzésében.

Míg Magyarországon egy éve indult el az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, a Szlovákiában 2009-ben elkezdődött digitalizáció nem csak ott, az egész régióban gyerekcipőben jár. A közép-európai országok egészségügyi rendszerei ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, ugyanakkor fontos különbségek is vannak, írja a Figyelő.

Nem lóg ki a sorból a hazai egészségügyi rendszer a régiós összehasonlításban, az egyik legfontosabb kihívás pedig Európa-szerte az, hogy egészségtudatosabb állampolgárokat „neveljenek”, hatalmas nyereséget termelve ezzel az ellátórendszereknek – egyebek mellett ez is kiderült a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című elemzéséből, amelyben tizenegy országot vizsgáló reprezentatív közvélemény-kutatások eredményeit foglalták össze. Kiderült ugyanis, hogy az egészségtelen életmódhoz – dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, testmozgás hiánya, étkezési kockázatok – köthető megbetegedések igen magas arányt képviselnek az összes betegség körében, nem csak Magyarországon.

Az egészségügyben egyébként a közép-európai országok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint hazánk, mindamellett, hogy fontos különbségeket is fel lehet fedezni a rendszerek között például struktúrában vagy a problémákra adott válaszokban.

A Nézőpont Intézet tanulmánya négy kérdéskört tárgyalt: górcső alá vette a régióra legjellemzőbb népbetegségeket és egészségügyi kockázatokat, az országok egészségügyi rendszereinek struktúráját és finanszírozási rendszerét, megvizsgálta a gyógyszeripar szerepét, valamint kitért a már tárgyalt digitalizáció lehetőségeire is az egészségügyben.

Ami Magyarországot illeti, a tanulmány alapján megállapítható, hogy GDP-arányosan többet költ az egészségügyre, mint Bulgária, Románia, Lengyelország vagy akár Szlovákia.