Leszerepelt biztosítók | Weborvos

Az USA-ban 46 millió embernek nincs egészségbiztosítása, Új-Zélandon pedig az emberek attól tartanak, hogy nem lesz elég pénzük megfizetni az orvosi kezelést.

Az Egyesült Államokban 46 millió embernek nincs egészségbiztosítása, de akiknek van, azok sem lehetnek nyugodtak, mert a gyanú szerint a magántársaságok sokszor megtagadják a szükséges kezelések finanszírozását.

Jobb a helyzet Ausztráliában, itt is több-biztosítós rendszer működik, de ott is tragikus koraszülésekről, hosszú várólistákról és nővérhiányról szólnak a hírek. Új-Zélandon egy felmérésből kiderül, az emberek csaknem fele tart attól, hogy szükség esetén nem lesz elég pénze megfizetni a kezelést.

A lap összeállításában a három említett ország egészségbiztosítási rendszerének sajátosságairól tájékoztat. Az amerikai rendszert kritizálók szerint az ottaniak fizetésének nem vonják le rögtön csaknem a felét tb-re, de bizonyos biztosítók elfogadhatatlanul alacsony színvonalú szolgáltatást nyújtanak, és csak a profit vezérli őket. Gyakran történik ezért, hogy kizárólag pénzügyi okokból nem engedélyeznek egy orvosi beavatkozást. Egyesek olyannyira kilátástalannak látják a helyzetüket, hogy újságok segélyrovatához fordulnak.

A leginkább rászorulók számíthatnak ellátásra az állami programokon keresztül, de - ahogy arra a jobboldali The New York Sun rámutatott - egy átlagos család éves egészségügyi kiadása 14 500 dollár körül mozog.

Az ausztrál egészségbiztosításért jelenleg felelő Medicare 1975-ben látott napvilágot még Medibank néven. A Medibank Private, egy, a kormány kezében lévő magánbiztosító, amely vetélytársa minden más nyereségorientált pénztárnak. Az ausztrál kormány tavaly áprilisban bejelentette: amennyiben megnyerik a következő választásokat, akkor eladja a jelenleg is létező Medibank Private-ot, mivel összeegyeztethetetlen, hogy egy kézben egyesül mind az egész magánszférát szabályozó erő és a piac legnagyobb versenyzője.

Új-Zélandon a legbizonytalanabbak az emberek az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Negyvenkét százalékuk tart attól, hogy szükség esetén nem lesz elég pénzük megfizetni a beavatkozásokat, harmincnyolc százalék pedig attól fél, hogy egyszerűen nem fogja megkapni a szükséges ellátást valamilyen baleset vagy betegség esetén. Harmincnyolc százalék abbeli aggályait fejezte ki, hogy a nem sürgős műtétek esetén a hosszú várólista végén kap majd helyet, a megkérdezettek ötven százaléka pedig meg van róla győződve, hogy nem tudja kifizetni házastársa, rokona kórházi számláit.