Létező kórkép: a rázásba belehalhat a csecsemő

Évente harminc gyermek hal meg bántalmazás, elhanyagolás következtében Magyarországon.

A gyermek megrázása bántalmazási formaként sokak előtt ismeretlen, de annál veszélyesebb jelenség - hangzott el az első Sose rázd a kisbabádat! elnevezésű konferencián. Kovács Zsuzsanna, az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársa, gyermekorvos elmondta, hároméves korig ez a gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Az ilyenen átesett babák jellegzetes kórképet mutatnak, amelynek angol neve shaken baby syndrome, magyarul megrázott gyermek szindróma. A szakember felhívta a figyelmet, hogy az ilyenen átesett gyerekek húsz százaléka belehal, a túlélők nyolcvan százaléka pedig maradandó sérüléseket szenved.

Kovács Zsuzsanna hozzátette, egyes becslések szerint egy felfedezett gyermekbántalmazásra 25 tényleges eset jut.

Azt, hogy a rázásba bele lehet halni, Kassai Tamás traumatológus is megerősítette. Mint mondta, egy három évnél fiatalabb gyerek megrázása után kialakulhat koponyán belüli vérzés, nyakigerinc-sérülés, bordatörés, hasi vérzés vagy akár végtagtörés is. Hosszú távon is rejt veszélyeket ez a fajta bántalmazás, például a szemfenéki bevérzést, amiből aztán látásvesztés is kialakulhat, de akár az elbutulás is lehet a megrázás egyik szövődménye. Egy jellegzetes, szinte mindenki által ismert példát is hozott a traumatológus: amikor az apukák „jófejségből" a levegőbe dobálják a három-négy hónapos csecsemőt, az szintén a bántalmazás kategóriába tartozik, mivel fizikai sérülései lehetnek a gyereknek a fej folyamatos előre- és hátrabicsaklásából.

Kassai doktor tapasztalatai alapján évente 20-25 alkalommal vetődik fel a gyermektraumatológiai ellátáskor, hogy a gyermeket bántalmazták. Az eseteket jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

A fizikai sérüléseken túl komoly lelki gondot is okoz a gyerekkori bántalmazás. Pászthy Bea gyermekorvos és gyermekpszichiáter, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa úgy gondolja, az egyik alapvető probléma, hogy a mostani társadalmi berendezkedés nem segíti az emberek szülővé válását. - Bár azt valljuk itt, Magyarországon, hogy gyermekszerető társadalom vagyunk, én ezt nem így tapasztalom - mondta a szakember, aki a munkája során rengeteg magányos, érzelmileg elhanyagolt gyerekkel találkozik. Közülük sokan gyermekpszichológiai, -pszichiátriai gonddal küzdenek.

- Egy bántalmazott vagy elhanyagolt gyermek soha nem fogja érezni, hogy értékes tagja a társadalomnak, hogy szerethető, s ajándék a létezése. Sokan depresszióval, szorongással küzdenek, képtelenek a kortárs kapcsolatokra, illetve beilleszkedni közösségekbe - fejtette ki a gyermekpszichiáter, hozzátéve, az ilyen gyerekek közül sokan válnak droghasználóvá. Ismert tény, hogy a heroinisták túlnyomó többsége bántalmazott, érzelmileg és fizikailag elhanyagolt gyermek volt.

Pászthy Bea úgy gondolja, a gyerekbántalmazás nem magán-, hanem közügy. Hiszen az, akit bántalmaztak kiskorában, az esetek 50 százalékában maga is bántalmazóvá válik. Bántalmazza kortársait az iskolában, esetleg tanárait, családtagjait, testvéreit, később pedig szülőként saját gyermekét is. - Meg kell szüntetni ezeket a transzgenerációs bántalmazásköröket, ez mindannyiunk közös érdeke és felelőssége. 

Németh Tünde gyermekorvos és -pszichoterapeuta, az ÁNTSZ Országos Gyermek-egészségügyi Intézet osztályvezetőjének állítása szerint az újdonsült szülőnek általában nehéz átallnia egy új élettempóra. Pedig - mint mondta - nagy szükség lenne arra, hogy a mai felgyorsult világunkban alkalmazkodjunk a csecsemő lassúbb ritmusához, és még fontosabb lenne, hogy erre ne csak a baba születése után, hanem már az azt megelőző kilenc hónapban is törekedjünk. - A gyerekek különböző temperamentummal születnek: vannak könnyű, illetve nehéz temperamentumú csecsemők -fejti ki a szakember. Az édesanya és az édesapa saját érzelmi állapota, tapasztalatai és a gyerek viselkedése határozza meg, hogyan alakul a család élete. Vannak szülők, akik a nehéz temperamentumú gyerekkel is jól illeszkednek és kiegyensúlyozott a kapcsolat. Előfordul azonban, hogy az úgynevezett könnyű csecsemő is gondot okoz a szüleinek.

Németh Tünde tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt a feszültséggel teli helyzetet nehezíti a szülés körüli időszakban a tíz-húsz százalékban előforduló szülés utáni depresszió vagy az egy-két ezrelékben jelentkező pszichózis. - Ezekben az esetekben az édesanya a betegsége által nem képes modulálni a hangját és használni a mimikáját, ami a gyerekből nagyon sok frusztrációt hív elő - osztotta meg a gyermekorvos. - Az embereket fel kell készíteni arra, hogy szülők lesznek, és a rengeteg jó élmény mellett akad majd néhány nehézség is-tette hozzá.