Ma ismét egyeztetnek a kórházvezetők a miniszterrel

Egyelőre semmiféle egyezség nem körvonalazódik: Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint nincs több pénz, mint amit ajánlott.

Nem egységesek a szakmai szervezetek abban a kérdésben, hogy elfogadják ma vagy sem a szakminiszter 4,5 milliárd forintos ajánlatát. Székely Tamás az előző héten ugyanis ekkora pluszpénzt kínált a kórházaknak abban az esetben, ha az intézményvezetők elállnak a további követeléseiktől, figyelemfelhívó akcióiktól. A Magyar Kórházszövetség elnöksége ma dönt az ügyben, információk szerint a szervezetnél még hezitálnak arról, hogy mit válasszanak. A járóbeteg-szakellátók képviselete, az Egyetemi Klinikák Szövetsége és a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, valamint az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete viszont elutasítja Székely ajánlatát.

Egy, a lapnak név nélkül nyilatkozó kórházigazgató azt mondta: jobban járnak az intézmények, ha nem fogadják el a miniszter javaslatát, hosszú távon ugyanis a 4,5 milliárd forintnál nagyobb összeget is kikényszeríthetnek a kormánytól. A kórházaknak ugyanis pénz hiányában nincs más választása, csak a szolgáltatás szűkítése. Az igazgató példaként megemlítette: az általa vezetett intézményben sokáig mindössze három várólista volt, ami az utóbbi néhány hónapban a duplájára nőtt. Megoldásként azt javasolja, az eddigi három hónapos utófinanszírozást átmenetileg a tárca csökkentse kéthavira, így a kórházak még az idén egyhavi pluszbevételhez juthatnak. Megjegyezte: ez is csak tűzoltásra alkalmas, az intézményi struktúra átalakítása ugyanis elkerülhetetlen.

Laikus persze alig értheti a tárca és a kórházvezetők pénzek feletti számháborúját, az viszont tény: mostanra több mint nyolcvanmilliárd forintra nőtt az Egészségbiztosítási Alap hiánya, ugyanakkor az idén először a kórházak nem lépték túl teljesítményükkel a költségvetésben szereplő havi előirányzatot.

Persze hozzátartozik: nyolc hónap alatt az intézmények több mint 20 milliárd forinttal több pénzt igényeltek a tervezettnél. Ennek egyik magyarázata, hogy a kórházak úgy döntöttek: az év első hat hónapjában nagyobb kifizetéseket kérnek, mint az év második felében. Csakhogy kórházvezetők szerint ez is csalóka: a kasszát eredetileg 747 milliárd forintra tervezték, abból viszont csak 714,5 milliárd maradt. Ami azt jelenti, hogy ha a kórházak 33 milliárd forintját a kormány nem csoportosította volna át a központi költségvetésbe, akkor az intézmények tényleges teljesítése és a költségvetési előirányzat között nem lenne havi több milliárd forintos eltérés.

Noha az év elején is szorultak várólistára betegek, októbertől a sorok még hosszabbak lesznek, a várakozás néhány hétről hónapokra nőhet. Ez lesz a következménye annak, ha nem kapja meg a gyógyítás-megelőzés a követelt 25,5 milliárd forintot - állítják a meghatározó egészségügyi szervezetek vezetői.

A sürgős esetek ellátását és a daganatos betegek gyógyítását biztosan elvégzik - mondták a kórházi vezetők, akik közül többen a szakma nevében kedden ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az egészségügyi miniszterrel, hogy dűlőre vigyék: mennyi pénzből kell működtetni az év utolsó három hónapjában intézményeiket.

Egyelőre semmiféle egyezség nem körvonalazódik: Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint nincs több pénz, mint amit ajánlott. Ha ez elfogadhatatlan, akkor mondják meg a kórházi vezetők, mekkora ellátórendszert működtessen a meglévő keretből. Ők maguk hangoztatják ugyanis, hogy szűkíteni kell a struktúrát. Az érdekvédők szerint nincs hova hátrálni, nem engedhetnek, mert éppen 25,5 milliárd forint kell ahhoz, hogy a kórházak az év végéig nagyobb baj nélkül elláthassák betegeiket.

Az intézményvezetők szerint az áprilistól érvényes finanszírozás csődbe vitte az intézményeket, egytől egyig finanszírozási gondokkal küszködnek. Ezért kérték, hogy a tárcavezető változtasson a rendszeren. Azzal azonban senki nem számolt, hogy ilyen kevés pénz maradt a kasszában.

„Amikor pénteken felálltunk a tárgyalóasztaltól, valamennyien azt mondták, az akkori ajánlatot el tudják fogadni, mire azonban a tárca elkészítette az emlékeztetőt, már nem volt annyira határozott az érdekvédők álláspontja" - emlékszik a legutóbbi egyeztetésre Székely Tamás. A miniszter nem akar jósolni arról, mi lesz, mert tényleg nem tudja: milyen javaslatokkal érkeznek a szakmai szervezetek a tárgyalásra.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha nem tudnak megállapodni, a tárca vezetője azt felelte: akkor minden marad a régiben, azaz októbertől nem változik a finanszírozás. A kórházak - amelyek erre az esetre a sztrájkig is terjedő tiltakozással fenyegetnek - még bizakodnak, hogy hozzájutnak az összeghez. Különben, mint mondják, korlátozniuk kell az ellátásokat.

Radnai Zoltán, az Egyesített Szent István és Szent László kórház főigazgatója állítja: a területen kívüli betegek fogadását biztosan meg kell tiltania, különösen az onkológián és a nőgyógyászati onkológián. Most mindkét területen az ellátottak 70 százaléka másik intézményhez tartozik. A sebészeti osztályokon a területen kívüliek aránya 30 százalék. A főigazgató szerint ezzel nem oldódik meg semmi, csak éppen máshol kell kezelni a problémát.

Radnai állítja: a miniszter által javasolt új finanszírozási forma intézményében 17-20 százalékkal csökkenti a pénzt. Ő viszont nem tudja már tovább szorítani a prést, így megérti, ha szakmai szervezetek képviselői, akik maguk is intézményvezetők nem engednek a 25,5 milliárdból.

A tárgyalásokra készülő Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, Csiba Gábor, a Borsod Megyei Kórház főigazgatója elmondta, hogy például a szívkatéteres értágítás 30 százaléka most is sürgős, életmentő, ezt tehát a jövőben is mindenkor, minden körülmények között elvégzik. De ugyanerre a beavatkozásra előjegyzéssel kerülő összes többi betegnek a jövőben sorba kell majd állnia, és csak akkor kerülhetnek műtőbe, ha abban a hónapban éppen jut erre pénz.

Csiba Gábor szerint a miniszter javaslata, amely a kapacitások leépítésével, a betegek sorolásával tenné működőképessé a rendszert, nem hozhat idén érdemi megtakarítást, viszont növelheti a költségeiket. Ha elbocsát, végkielégítést kell fizetnie.