Ma lefújhatják a szmogriadót, de a levegő csak holnap tisztul | Weborvos

Nem kizárt, hogy már ma megszüntetik a szmogriadót a fővárosban, jelentős időjárási változást azonban csak holnapra ígért fronttól válnak a szakértők.

Bár a levegő szállópor-tartalma vasárnap óta folyamatosan csökkent, tegnap több vidéki városban is megkongatták a vészharangot.

Szegeden például átmenetileg ingyenessé tették a tömegközlekedést - Budapesten hasonló intézkedés egyelőre nem lesz, bár több szervezet javasolta. Felmerült, hogy a rendőrség felléphet a korlátozást megszegők ellen - ha akar, de tegnap még nem büntették a szabálytalankodó autósokat.

Nagy valószínűség szerint ma feloldják Budapesten a szmogriadót. Ha ez megtörténik, erről a főváros a kora reggeli órákban tájékoztatást ad - közölte Nyáry Krisztián. A főváros kommunikációs igazgatója a Fővárosi Védelmi Bizottságból vasárnap alakult Operatív Törzs tegnapi ülése után pozitívnak értékelte a budapestiek hozzáállását; anélkül, hogy hatóságilag szankcionálták volna, hétfőn a páratlan rendszámú kocsik tulajdonosainak fele otthon hagyta gépkocsiját, és gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel ment a városba.

Mint ismert, a főváros rendelete szerint a szmogriadó alatt páros napokon a páros, páratlan napokon pedig a páratlan rendszámú gépkocsik közlekedhetnek. Ezt igazolják a számok is: az Alkotás úton a forgalomszámlálók 900 darab páros rendszámú autó mellé csak 500 páratlant jegyeztek fel. A Főpolgármesteri Hivatal közlekedés ügyosztályának mérései szerint 15-18 százalékkal csökkent általában a gépkocsiforgalom - ezt már Gönczlig Tamás, az OT vezetője közölte. Mint mondta, ezek az adatok valószínűsítik a keddi feloldást is, hiszen folyamatosan csökken a szálló por koncentrációja. Összehasonlításként például vasárnap a Teleki téren 144, hétfőn csak 100,2 mikrogramm/köbméter volt a szálló por értéke a levegőben. Gönczlik Tamás emellett arról is tájékoztatott, hogy a HÉV 50, a metró 20, a BKV felszíni tömegközlekedési eszközei pedig 10 százalékkal növelték kapacitásukat tegnap.

Emlékezetes, hogy 2008 őszén az egészségügyi, az agrár- és a környezetvédelmi miniszterek közös rendelete vezetett be önálló tájékoztatási és riasztási küszöbértéket a szálló porra vonatkozóan. Utóbbit 100 mikrogramm/köbméterben határozták meg. Ehhez kapcsolódik még egy fővárosi rendelet is. A legszennyezettebb vidéki városok közé tartozik Miskolc, ahol Káli Sándor polgármester hétfőn fújt riadót, majd egyből összehívta a Szmog Intéző Bizottságot is, melyben az önkormányzat illetékesei mellett az ÁNTSZ, a rendőrség, a helyi polgári védelem, valamint az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársai is részt vettek. A grémium a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központ helyzetét értékelve végül nem rendelt el közlekedési korlátozást, és a hideg időjárásra, valamint a jelenlegi gázhelyzetre való tekintettel nem korlátozta a közigazgatási határon belüli ipari üzemek működését, valamint a szénnel vagy fával történő tüzelést sem. Ez utóbbi esetében azonban kérést fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy 18 foknál ne fűtsék fel jobban a helyiségeket az emberek.

A csongrádi megyeszékhelyen sem sokkal jobb a helyzet, hiszen a riasztási küszöbértéket egymást követően két napon is meghaladta a szálló por koncentrációja a levegőben. A város vezetése ennek ellenére nem vezetett be forgalomkorlátozást, de hétfőtől péntekig ingyenessé tették a helyi viszonylatokat. Botka László polgármester bízik benne, hogy a 20-30 százalékos határérték-túllépés így leküzdhetővé válik, de a lakosok egészségének megóvása érdekében megtiltották a szabadtéri égetést és a gyermekeket sem szabad kivinni az iskolák, óvodák udvarára - tájékoztatott Vécsey Ágnes, a polgármester sajtófőnöke.

Hozzájuk hasonlóan Sopron sem vezetett be egyelőre korlátozásokat, noha a riasztási küszöböt ott is túllépte a szálló por szintje. Abdái Géza, a város alpolgármestere mindezt azzal indokolta, hogy tegnap már határérték körülire csökkent a levegő szennyezettségének mértéke. A városvezetés ezzel együtt azonban arra kérte polgárait, hogy csak akkor üljenek járműveikbe, ha az feltétlenül szükséges. Ez utóbbi egyébként majdnem minden nagyobb városról és megyeszékhelyről elmondható; a települések vezetői a szálló por szintjétől függetlenül felhívták a lakosok figyelmét a veszélyre, és önkorlátozásra intették őket.

Hajdú-Bihar megye központjában vita alakult ki a várost vezető Kósa Lajos és ellenzéke között. A szabad demokrata Gadus István Debrecen jegyzőjéhez fordult, mondván, a polgármester nem tartotta be a városban hatályban lévő szmogrendelet előírásait. A városi joganyag egyébként szigorúbb, mint az országos. Kósa Lajos tegnap összehívta a Szmog Intéző Munkacsoportot; végül nem látta indokoltnak korlátozó intézkedés bevezetését - amely egyébként egész nap csökkent Debrecenben is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint az időjárásban hétfőn és kedden nem várható jelentős javulás. A szakemberek továbbra is szerdára várják annak a frontnak az érkezését, amelynek köszönhetően jelentős javulás áll be a levegő minőségében Budapesten és az egész ország területén.

A kormány is kezdeményezte a módosítandó jogszabályok, valamint a vasárnap elrendelt szmogriadó eddigi tapasztalatainak áttekintését, s ehhez a fővárosra is számít. A revízió célja egy olyan komplex javaslatcsomag összeállítása, amely tartalmazza a módosítani szükséges jogszabályokat. Demszky Gábor már vasárnap arra kérte fel az érintett minisztériumokat és a rendőrséget, hogy nyolc napon belül tegyenek javaslatot a meglévő joghézag megszüntetésére. Ezen dolgoznak a környezetvédelmi tárca szakértői is. Mint azt Bibók Zsuzsanna, a minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, még folynak az egyeztetések a jogszabály-módosításról, a szankciók bevezetésének lehetőségéről. Bibók azt is elárulta, hogy Budapesten évek óta magas porkoncentrációt mérnek. Ha előbb bevezették volna ezt a jogszabályt, már többször el kellett volna rendelni a szmogriadót. Tavaly azonban ilyen hosszú ideig tartó s ilyen mértékű légszennyezettség, mint idén, nem volt.

Hosszú távú megoldást a főváros környezetvédelmi programjában is szereplő behajtási zónarendszer kialakítása jelenthetné, vélte Bibók. Ezek szerint olyan zöld zónákat kellene kijelölni Budapesten, ahová csak a legkevésbé szennyező gépjárművek hajthatnak be. Ez az intézkedés sokkal inkább csökkentené a főváros légszennyezettségét, s nem csak akkor, amikor az már elérte a szmogriadó határértékét. Ehhez azonban már mindenképpen KRESZ-módosításra lenne szükség - mutatott rá a főosztályvezető-helyettes.

Tegnap nem büntették meg a fővárosban a páratlan rendszámú gépkocsival közlekedőket. A hatályba lépése óta első ízben bevezetett szmogriadó ezért is vetett fel egy sor kérdést. Ezek egy része olyan joghézagokból ered, amelyek a KRESZ és a különböző miniszteri, illetve fővárosi rendeletek összehangolásának hiányából következnek. Nem tisztázott például, hogy a rendőrség megbüntetheti-e azokat az autósokat, akik megszegik a korlátozást.

A hatóság egyelőre nem alakította ki álláspontját, a környezetvédő Levegő Munkacsoport szerint viszont lenne lehetőség az eljárásra: véleményét egy 2001-es kormányrendeletre, illetve a rendőrségi törvényre alapozza. Az előírások, úgy tűnik, a környezetvédők álláspontját igazolják, hiszen a rendelet szerint „eseti légszennyezési bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy (...) aki vagy amely a levegővédelmi követelményeket nem tartja be, illetve megszegi". A rendelet melléklete azt is részletezi, hogy aki nem hajtja végre az előírt intézkedéseket, legkevesebb 25, legfeljebb pedig 100 000 forintos bírságot kaphat - azt mérlegelik, hogy ismétlődően követi-e el az autós a szabályszegést.

A levegőtisztaság-védelmi hatósági feladatokat ez esetben első fokon a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője látja el, ő dönt a bírság mértékéről is. Döntése azonban megfellebbezhető. A jegyző onnan tudhatja, hogy az autós megszegte a szmogriadót, hogy a rendőr jogsértés esetén köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni. A rendőr személyes intézkedésén, az igazoltatáson túl a forgalomfigyelő eszközök, a traffipaxok, illetve a járőrautókban elhelyezett videokamerák felvételei alapján is megtehetik a feljelentést, aminek alapján azután a jegyzők bírságolhatnak. Egyelőre nincs szó ilyen szigorról, de a türelmi időszak lezárulta után már komoly büntetés jöhet. A BRFK egyelőre még nem alakította ki álláspontját a Levegő Munkacsoport által javasolt eljárással kapcsolatban.

Az MDF és a KDNP fővárosi frakciója is kritikával illette tegnap a jelenlegi rendszert. Az előbbi levélben fordult a főpolgármesterhez, s mint fogalmaztak, bár Magyarország Európában elsőként léptette életbe az unió szigorúbb környezetterhelési direktíváját, az azóta eltelt hónapokban a kormány nem változtatta meg a KRESZ-t és elmulasztotta a jogharmonizációt. A vádak mellett az írás azonban javaslatot is tartalmaz. Eszerint a fórum képviselői - csakúgy, mint a fővárosi kereszténydemokrata politikusok, valamint a Levegő Munkacsoport - a szmogriadó ideje alatt a gépkocsijukat nem használó autósok számára lehetővé tennék, hogy forgalmi engedély felmutatásával térítésmentesen utazhassanak a BKV járataival.

A főpolgármester leszögezte, hogy sem kedvezményes utazást, sem ingyenes parkolást nem terveznek bevezetni. Előbbit Nyáry Krisztián azzal indokolta, hogy a forgalmi felmutatása ellenében ingyenes utazás bevezetésével azok szenvednének hátrányt, akik korábban már vettek bérletet. Ezzel szemben a MÁV-START Zrt. közleményben tudatta: 50 százalékos kedvezményes vasúti menetjegyet biztosítanak a Budapesti Közlekedési Szövetség szolgáltatási területén belül a forgalmi engedélyüket felmutató utasoknak.