Magánegészségügy: egymásra mutogatás | Weborvos

Az NGM vállalta magára az ötletet, mondván, szélesebb legyen a finanszírozók köre.

Egymást érik az ellentmondások az adótörvények módosításának egészségügyet is érintő rendelkezése ügyében. Az utóbbi napokban sorozatosan derült ki, az illetékesek nem tudtak arról, hogy a Fidesz-kabinet adómentességet ad a magánegészségügy piacának. Először az került nyilvánosságra, hogy Szócska Miklóst is meglepte a Szijjártó Péter kormányfői szóvivő által jegyzett törvényjavaslat.

Az egészségügyért felelős államtitkár nem tudott ugyanis előre a törvénymódosításról, amellyel a kormánykoalíció a profitorientált magánbiztosítóknak adott jelentős kedvezményt.

A parlament kedden fogadta el azt a módosítót, amelynek értelmében a munkáltatók adó- és járulékmentesen köthetnek egészségbiztosítást dolgozóikra. Ennek hatására jövőre már cafeteria-juttatásként járhatnak magánkórházakba, magánrendelésekre azok a munkavállalók, akiknek cége betegségbiztosítást köt alkalmazottaira. Mindezt az szja-törvény mellékletének egyszavas módosításával tette lehetővé a Fidesz-KDNP, beírták az adó- és járulékmentesen adható jövedelempótló juttatások közé a munkáltató által kötött betegségbiztosításokat is.

A kormánypárti illetékesek között volt olyan is, aki először félreértésnek, illetve hibának nevezte a törvénymódosítást, aztán a miniszterelnök szóvivője a Hír Tv-ben elismerte, hogy a költségvetési bizottságban született az indítvány. A testület alelnöke szerint annak szándéka csak annyi volt, hogy az adómentesen adható juttatások körét bővítsék.

A Nemzetgazdasági Minisztérium magára is vállalta az ötletet, mellyel szerintük az volt a cél, hogy "hogy sikerüljön bevonni a munkáltatókat az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásába".

Míg Szócska Miklós részben a döntés ellenében foglalt állást, elfogadóan nyilatkozott a nemzeti erőforrás miniszter, Réthelyi Miklós ugyanis a Magyar Nemzetnek kijelentette: nem változtatná vissza az egészségügyben a magánbiztosítók térnyerését szolgáló jogszabályt.