Magyarország eltűnt Európa térképéről

Legalábbis a rákgyógyászat terén.

Itt az új OECD-évkönyv, de az onkológia gyógyítási mutatóinál hiányoznak a magyar adatok. Nem először, de vajon most már utoljára? – olvasható a valasz.hu cikkében.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minden évben kiadja az egészségügyről szóló évkönyvét, amelynek fő célja, hogy az egyes országokban elért eredmények összevethetőek legyenek egymással. Szép sikereket értünk el, például a védőoltások terén most is irigyelt a pozíciónk, és nálunk csökkent a legnagyobb mértékben az alacsony súlyú újszülöttek száma (igaz, még mindig rossz a helyzet.)

Elgondolkoztató, hogy a rákbetegségek előfordulásában a franciák szerepelnek az OECD-lista élén, és Belgium, Norvégia is megelőz minket, valamint Dánia és Szlovénia is hasonló szinten áll, mint Magyarország. Ha kevesebb a beteg, miért halnak meg mégis többen nálunk? Magyarázat erre is akad, hiszen fejlettebb egészségügyű országokról beszélünk, ahol a szűrés jóval elterjedtebb, mint nálunk, ráadásul a magasabb életszínvonalon élők jobban gyógyítható rákfajtákban (például melldaganat) veszélyeztetettebbek.

A gond az, hogy az onkológia hatékonyságát elemző részben a magyar adatok hiányoznak, túlélési arányszámokat ugyanis Magyarország nem közöl az OECD-vel. Egyszerűen nem vagyunk rajta Európa térképén.

Tessék megmondani, ha egyszer létezik nemzeti rákregiszter, miért nem lehet tudni Magyarországon, ahol mindenkinek Taj-száma van, és még egy magánorvoshoz sem lehet enélkül betévedni, hogy mennyi az ötéves túlélése a melldaganatoknak vagy a béldaganatoknak? Egy lengyel orvos miért tudhatja, hogy kisebb hatékonysággal gyógyít, mint egy osztrák, egy magyar miért nem? Hogyan fogunk így fejlődni, ha még azt sem ismerjük, mennyi a lemaradásunk?