Magyarország lakosainak harmada dohányzik | Weborvos

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 31-én rendezi meg a dohányzás elleni világnapot.

Magyarország lakosságának harmada dohányzik, a tüdőrákban elhunyt férfiak száma nálunk a legmagasabb a világon. A Gallup Intézet vizsgálata szerint míg 1995-ben a 18-24 éves nők kevesebb mint negyede (24%) dohányzott, addig mára ez az arány elérte a harminc százalékot. Bár az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, a gyerekek egyre fiatalabb korban gyújtanak rá, átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A középiskolás diákok majdnem fele dohányzik.

Míg az amerikai nikotinélvezők több mint fele kevesebb mint egy doboz cigarettát szív naponta, addig a magyarok csupán 45 százaléka büszkélkedhet hasonló mértékletességgel. A fiatalabb korosztálynál az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb, mint a középkorúak vagy az idősebbek között; a fiatalok 58 százaléka beéri napi kevesebb mint egy doboz cigarettával. Az erős dohányosok elsősorban a középkorúak közül kerülnek ki, a válaszadók pontosan ötöde több mint egy doboz cigarettát szív naponta, és mindössze 41 százalékuk marad az egydobozos szint alatt, annak ellenére, hogy csaknem valamennyi megkérdezett úgy vélekedik, hogy a dohányzás súlyosan károsítja az egészséget.

A cigarettában található vegyületek jelentős része (pl. benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit) ártalmas, rákkeltő hatású. A kátrány mint égési melléktermék rakódik le a tüdőben, de jelentős egészségkárosodást okoz a dohányfüst mérgező szén-monoxid-tartalma is. A függőség kialakulásáért azonban a nikotin felelős. Hatására dopamin szabadul fel az agyban, ami fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást, javítja a koncentrálóképességet, emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, a cukor- és májanyagcserét, a gyomorsavtermelést.

A nikotin erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés esetén fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. A dohányzás súlyosan károsítja az érrendszert és közvetve szinte minden szerv működését. Az érszűkület következtében jelentősen emelkedik a szívinfarktus, a stroke kialakulásának veszélye, valamint az alsó végtagi keringészavarok, a trombózis és az embólia kockázata. A dohányfüstben található rákkeltő anyagok növelik a szájüregi, gége- és tüdődaganatok kialakulásának esélyét. A légutakban krónikus gyulladást, hosszabb távon asztmás panaszokat okozhat. A rendszeres dohányzás csökkenti a termékenységet, a fogamzóképességet, növeli a vetélés, koraszülés, a fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát. A dohányzás a csontritkulás egyik kockázati tényezője, hozzájárulhat az ízületi gyulladások fellángolásához, az időskori vakság, a makuladegeneráció kialakulásához is.

Tudományos kutatások szerint a passzív dohányzás éppoly káros, mint az aktív függőség. A nem dohányzók egy füstös bárban, szórakozóhelyen két óra alatt négy szál cigarettát „szívnak el". A mások által kibocsátott füst belélegzése nagymértékben növeli a tüdőrák és a szívbetegségek kockázatát, a füst hatására a szervezetben felszaporodó makrofágok pedig serkentik a véralvadást elősegítő anyagok termelődését.

Olaszországban 2005 januárjában átfogó dohányzási korlátozást vezettek be a nyilvános helyeken, hivatalokban, üzletekben, éttermekben, diszkókban. A korlátozás bevezetése nyomán már az első évben jelentősen, 11,2 százalékkal csökkent a koszorúér-megbetegedések száma. A 65-74 éves korosztályban a csökkenés 7,9 százalék volt. A legnagyobb mértékű csökkenést a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetben lévők között figyelték meg. A felmérés megerősítette, hogy a dohányzás korlátozása az egészségvédelem hatékony és egyszerű eszköze.

Statisztikák szerint évente a dohányosok hetven százaléka szeretne lemondani káros szenvedélyéről, de csupán két-három százalékuknak sikerül hosszabb időre szakítania függőségével, pedig a dohányzás mellőzésével már húsz perc múlva javul a vérkeringés, normalizálódik a vérnyomás és a pulzus. Nyolc óra elteltével a szén-monoxid-szint a vérben csökken, javul a fizikai közérzet. Néhány nap után kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, köhögés, krákogás.

Az elvonási tünetek mérséklését, a sikeres leszokást ma már számos gyógyszer és gyógyhatású készítmény segíti. A legegyszerűbb, orvosi felügyelet nélkül is alkalmazható módszer a nikotintapasz, mely egyenletes mennyiségű nikotint juttat a szervezetbe, csökkentve a megvonási tüneteket, de a rágógumi és a nyelv alatt oldódó tabletta is hatékonyan támogathatja a leszokást. Súlyos függőség esetén azonban orrspray, inhaláló berendezés vagy a szakorvos által felírt vényköteles gyógyszer jelenthet megoldást. A mágneses rezonancia terápia is segítség lehet a leszokásban. Az 1 órás méregtelenítő kezelést 1 hónapos folyamatos fenntartó kezelés követi egy speciális csip segítségével. A kezelést követő néhány napon belül javul a dohányos közérzete.