Másról szólnak az igazgatók, és másról az adatok

Nem tervez a kormány megszorítást amiatt, hogy az előirányzatnál eddig 31 milliárd forinttal kevesebb járulékbevétel folyt be az Egészségbiztosítási Alapba.

Veszteséget, forráskivonást kiált több kórházigazgató is az áprilisban bevezetett új finanszírozás következtében, miközben az egészségügyi tárca közzétette a kórházak elmúlt négyévi finanszírozási adatait azért, hogy bizonyítsa: a szocialista kormány megalakulása óta az egészségügyi intézmények nem kaptak kevesebbet a működésre – foglalta össze a Népszava.

Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke például úgy számolt, hogy a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház évente csaknem egymilliárd forinttól esik el, pedig négy év alatt már eddig is 6-8 milliárd forintot vont el a szaktárca. A minisztérium adatai szerint azonban a kórház idén eddig a tavalyi időszakhoz képest több mint 180 millió forinttal, négy év alatt összesen pedig több mint másfél milliárddal kapott többet.

 
Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója azt mondta, intézményének ezentúl havonta 250 millió forinttal kevesebb jut, ezzel szemben mintegy félmilliárddal nőtt intézményének finanszírozása. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora is 1,5-2 milliárd forintos hiányról beszélt, noha tény: az egyetem csaknem másfél milliárddal kapott többet idén.

Muth Lajos, a szekszárdi kórház főigazgatója egyenesen azt említette, hogy be kell majd zárnia intézményét a havi várható 50 millió forint veszteség miatt, pedig eddig összesen 37 millió forinttal több jutott a kórháznak. Szabó László, a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatója is kiugróan magas, csaknem egymilliárd forint mínusszal számolt, noha kórháza fél év alatt fele ennyivel több pénzhez jutott.

A tárca adatai szerint azonban összességében négy év alatt több mint 71 milliárd forinttal növekedett a kórházak finanszírozása, 473 milliárdról 544 milliárdra. Miközben emelkedett az egy kórházra jutó alapösszeg is, a két évvel ezelőtti ágyszámrendelet eredményeként ugyanis több mint húszezer ággyal csökkent a kórházak kapacitása. Az egészségügyi tárca honlapján négy évre visszamenőleg közzétette a finanszírozás adatait, hogy ezzel is cáfolja az ellenzék és a szakma hetek óta tartó riogatását a több milliárd forintos forráskivonásról. A minisztériumi adatok

A tárcánál egyúttal arra is felhívták a figyelmet: annak ellenére nem tervez a kormány megszorítást, hogy az előirányzatnál eddig 31 milliárd forinttal kevesebb járulékbevétel folyt be az Egészségbiztosítási Alapba.

Azt is leszögezték: noha az éves finanszírozási összeg adott, vagyis attól nem térhetnek el a kórházak, a járóbeteg-ellátásban 1993 óta nem volt akkora teljesítményugrás, mint idén. Az intézmények főleg márciusban és áprilisban pörgették fel teljesítményüket, a kórházak saját finanszírozási összegükből nagyobb kifizetést igényeltek az év első felére, mint korábban bármikor. Ennek oka, hogy régebben sokáig a meghatározott teljesítménynél kevesebb beavatkozást végeztek például a járóbeteg-ellátók, így a pénz a kasszában maradt. Az intézmények azonban, éppen azért, hogy hozzájussanak a felhasználatlan összeghez, igyekeztek minél több esetet jelenteni.

 
A minisztérium honlapján közzétett finanszírozási adatok alapján a felsorolt intézmények idén eddig 15,1 milliárd forinttal igényeltek és kaptak többet, mint tavaly. A tárca honlapján olvasható, hogy hat százalékkal emelkedett az intézményi betegforgalom, a kórházak egyharmada azonban ennek háromszorosát jelentette, miközben a várólisták ennek ellenére nem rövidültek. Minden intézmény igyekszik a legtöbb pénzhez jutni, s eközben előfordulhat, hogy egyes helyeken olyan teljesítményeket vallanak be, amelyek mögött nincs valós ellátás. Bár egy beteg kezelésére legalább öt percet kell fordítani - tehát óránként 12 betegnél többet nem lehet ellátni -, mégis voltak olyan helyek, ahonnan 199 beavatkozást jelentettek óránként. Máshol bizonyos beavatkozásokat, amelyek a nemzetközi szakirodalomban szövődménymentesnek számítanak, a kórházak szövődményes esetként adminisztrálták. Ha beigazolódik, hogy a jelentésük mögött nem volt beavatkozás, nem fizetnek az adott intézménynek, így a pénz a nagy kasszában marad.