Mazsolával kényeztetik a laborállatokat | Weborvos

Harminc éve a sebészeten a varrást még érzéstelenített kutyán, macskán tanulták az orvostanhallgatók.

Napjainkban az állatok védelemének egyik fontos és fejlődő része az oktatás és tudomány területén alkalmazott állatok védelme. Minden fejlett országban működik laborállat-tudományi társaság, Magyarországon 1999-ben hozták létre ezt a szervezetet, amely azóta a FELASA (az európai laborállat-tudományi társaságokat tömörítő szövetség) tagja lett. Elnökével, Fekete Sándor Györggyel a Délmagyar – online arról beszélgetett, hogy milyen módszerekkel lehet a lehető legjobban kímélni ezeket az állatokat, és az év végére tervezett állatvédelmi törvény szigorítása hogyan segíti ezt.

Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelőzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze. Magyarországon az állatvédelmi törvények – a legfrissebbek a kilencvenes évektől léptek életbe – tiltják a hadi és kozmetikai iparban az állatkísérleteket. A legnagyobb kozmetikai márkákat forgalmazó nyugati világcégek is az alternatív – állatokat nem alkalmazó – tesztek irányába fordultak. De sajnos rossz példákat még mindig lehet találni – emeli ki a lap.

A fejlett világban, ha kizárjuk a hadi és kozmetikai ipart, egészen pontosan 40–45% egér, közel 40% patkány vesz részt a különböző kísérletekben. Több száz tenyésztett, különböző emberi betegségeket utánzó törzseit fejlesztették ki a rágcsálóknak. A sok százból van olyan egértörzs, amely hajlamos az emberi emlődaganat, egy másik a csontritkulás vagy a Parkinson-kór, esetleg a korai öregedési szindróma modellezésére. De olyan egértörzset is tenyésztenek, amely immunrendszer hiányában alkalmassá válik az AIDS gyógyítására fejlesztett gyógyszerek tesztelésére. Az ilyen transzgénikus egerek létrehozása nagy áttörést jelent a tudomány területén, nem véletlen, hogy ezért osztották ki a tavalyi Nobel-díjakat – magyarázta Fekete Sándor György, a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának professzora.

A maradék 10–15 százalék kísérleti állat között szerepel a hal, amely az elmúlt 15 évben egyre „népszerűbb". Toxikológiai és egyéb kísérleteket is el lehet rajtuk végezni, és kisebb a fájdalomérzékenységük, mint az emlősállatoknak – folytatta a hazánkban több mint tíz éve működő Laborállat-tudományi Társaság elnöke, aki elmondta azt is, hogy a gyógyszerek kipróbálása az úgynevezett piramisrendszerben működik. Először számítógéppel terveznek (szimulálnak), majd olyan egyszerű rendszereken tesztelnek, mint a sejt- és szövettenyészetek, baktériumok, élesztő – később egéren, majd kutyán vagy macskán, és csak végső esetben majmon.

Tehát számtalan kísérletet, gyógyszerszerkezet-tervezést legelőször számítógépes modellezéssel kell elvégezni. Embereken történő klinikai kipróbálásra a legvégső stádiumban kerül sor. Ma már sok dolgot le lehet sejttenyészeteken tesztelni. Finom módszerek állnak rendelkezésre a különböző testrészek, például a szem szaruhártyája, illetve a bőr sejttenyészetének felhasználásával. Jó eredménnyel használhatók ezek az eszközök és módszerek, csak az a probléma, hogy még nagyon drágák – tette hozzá Fekete Sándor György.

Természetesen a közvéleményt leginkább a nyúl, a kutya, a macska, a sertés, a törpesertés, a picike, például selyemmajmok és az olyan főemlős, mint a csimpánz érdekli, hiszen ezek az állatok állnak hozzánk legközelebb. Ám bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hogy az egértől eljussunk a főemlősig, például amikor magas fokú idegrendszeri tevékenységre ható gyógyszert kell tesztelni. Ezek a tesztek nagyon szigorú feltételek és ellenőrzés mellett zajlanak – fűzte hozzá Fekete Sándor professzor, aki elmondta azt is, hogy a gyógyszereloszlási, -kiválasztási vizsgálatokat például leggyakrabban makákó majmokon végzik.

Az állatvédelmi törvények az elmúlt húsz évben rengeteget javítottak a laborállatok helyzetén. Harminc éve a sebészeten a varrást még érzéstelenített kutyán, macskán tanulták az orvostanhallgatók, ma már ez hazánkban tilos. Napjainkban csirkecombon gyakorolnak az orvostanhallgatók, illetve műanyag modelleken, van, amelyik még vérzik is. Kizárólag a legvégső stádiumban lehet élő állathoz nyúlni, amikor már mindent tud az orvos, és akkor is csak azért, hogy élő szervezettel is találkozzon a hallgató, mielőtt embert műt.