Még négy év együttélés az arzénnal

Még 2001-ben országos ivóvízminőség-javító programot dolgoztak ki a kifogásolt vizű hazai 908 településre.

A program mintegy két és fél millió lakost érint, a beruházás költségigénye pedig 200-210 milliárd forint. Magyarország uniós csatlakozási szerződésében mentességet kapott a helyzet rendezésére, azonban a türelmi idő 2009 végén lejár, legelőször is a bór, a fluorid és a nitrit határértékének kell megfelelni, az arzénre vonatkozó határértéktől 2009. december 25-ig még eltérhetünk.

A legsúlyosabb ivóvízgonddal Eperjes küzd, ahol az ÁNTSZ megtiltotta, hogy a település lakói tovább igyák az arzéndús vizet. Ezért a 650 fős településre lajtos kocsik szállítják az ivóvizet. Kiss Csaba polgármester, aki egyébként orvos, elmondta: a literenként megengedett 50 mikrogrammos arzénmennyiséget már rég túlhaladták, az egyik kutukból 100, a másikból 150 mikrogramm/liter értékű víz folyik, ez pedig már több mint veszélyes.

A magas arzéntartalmú víz tartós fogyasztás esetén könnyebben kaphat például daganatos betegségeket, mondta el dr. Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet főosztályvezető főorvosa.

A Népszava kérdésére Kiss Csaba elmondta, hogy a több mint négy éve indult vízjavító program egyelőre csak a hatástanulmányok elkészítésénél tart és a végrehajtása elhúzódhat akár 2015-ig is.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Horváth Lászlóné elmondta, a program az ivóvíz javítását közvetlenül szolgáló beavatkozásokat - például új vízbázis kiépítését, víztisztítási technológia továbbfejlesztését - támogatja. A végrehajtás már az első Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában odaítélt uniós és hazai támogatásokkal megkezdődött. Eddig 81 településen folyik vagy fejeződött be a beruházás. Mivel Eperjes az egyetlen település, amelyen az arzénkoncetráció meghaladja a határértéket, a térséget kiemelten kezelik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség javaslata alapján.