Még nincs vége az egri kórházügynek

Vagy fellebbeznek a sztrájkolók, vagy kártérítési pert indítanak, esetleg fátylat borítanak a múltra.

Vagy fellebbeznek a sztrájkolók, vagy a munkáltató nyújt be ellenük kártérítési pert, esetleg mindkét fél fátylat borít a múltra - ez a három lehetséges hatása van annak a döntésnek, melyet a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság mondott ki az egri kórház sztrájkjával kapcsolatban - mondta Berki Erzsébet sztrájkszakértő.

A testület megállapította: a szakszervezetek olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyeket a sztrájktörvény nem ismer. Aszerint a dolgozók akkor élhetnek a munkabeszüntetés jogával, ha gazdasági és szociális követeléseket fogalmaznak meg, viszont jogellenes az akciójuk, ha alkotmányba ütköző a követelésük, ha jogsértő egyedi munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen emelnek szót, ha az érvényben lévő kollektív szerződést akarják megváltoztatni, illetve ha a hétnapos egyeztető szakaszt megelőzően sztrájkolnak - kivéve a figyelmeztető sztrájkot.

A bíróság a konkrét esetben úgy látta, a szakszervezetek októberben olyan sztrájkot hirdettek, amely jogellenesen akadályozta a betegek ellátását. A legfőbb követelés a november 3-án hozott döntés indoklása szerint arra irányult, hogy a Heves Megyei Önkormányzat bontsa fel a HospInvesttel márciusban megkötött, az egri Markhot Ferenc Kórház működtetéséről szóló szerződést, amivel az önkormányzat alkotmányos jogát kívánták korlátozni.