Még tartják a menetrendet | Weborvos

Egyelőre az eredeti menetrend szerint, gőzerővel folyik az egészségbiztosítási törvény végrehajtása.

Április végéig kilenc kormányrendeletnek kellene megszületnie és két törvényt lenne szükséges módosítani. A 22, állami tulajdonú előpénztár megalakításával kapcsolatos dokumentumokat a Pénzügyminisztérium (PM) februárban benyújtotta a cégbíróságnak, bejegyzésük folyamatban van – tudta meg a Világgazdaság Pichler Ferenc szóvivőtől.

Az élükre kerülő vezérigazgatók listája is elkészült, velük április 15-ig kell szerződést kötni a PM-nek, így nevük egyelőre nem kerülhet a nyilvánosság elé. A kormány amúgy 761 millió forintot csoportosított át a megalapításukkal kapcsolatos költségekre.

Nagyon valószínű, hogy az előpénztárak kisebbségi tulajdonának eladására a tervek szerint júniusra tervezett értékesítési pályázatot nem írják ki. Ennek – a politikai nyomás miatt – az is oka, hogy nincs befektetői hajlandóság. Ezért is mondhatta azt Tukacs István, a parlament költségvetési bizottságának szocialista tagja: befektetők híján a 22 állami tulajdonú kassza látja majd el a törvényben megszabott feladatokat.

Ma leginkább az valószínűsíthető, hogy a korábbi terveknek megfelelően öt-hét regionális pénztárat alakítanak ki, ezt preferálja a szocialista többség. Ez ellentétes ugyan a kisebbik koalíciós párt elnökének kijelentésével, ám nem kizárt az a kompromisszum, hogy a magántőkét az egészségügyi szolgáltatók működtetésébe vonják be, amellyel javulhat a gyógyítás színvonala. Szakértők szerint alku tárgya lehet az is, hogy magán- és állami tulajdonú egészségpénztárakat hozzanak létre, ám ez a szegények és gazdagok biztosítóinak kialakulását hozná magával – állítják.

Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára, az OECD szakértője korábban úgy fogalmazott: nemzetközi tapasztalatokkal nem igazolható a vegyes tulajdonú modell. Az EU-hoz utólag csatlakozott országok közül 14-nél a tb-reform nonprofit alapú állami vagy önkormányzati finanszírozást jelent, a magáncégeknek a kiegészítő biztosításokban van szerepük.

Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke kizártnak tartja, hogy a kormány ebben a ciklusban megoldhatja a reformot.

Külföldi példák:
Hollandia: Januártól a 35 holland egészségbiztosító közül 27 csökkentette a havi biztosítási átalánydíj összegét, zömük 3-6 százalékkal. A 2006-ban bevezetett reform értelmében a magánbiztosítók – a szolgáltatási csomag mellett – a havi átalány összegét illetően versenyezhetnek az ügyfelekért, akiknek ezenfelül havi fizetésük meghatározott százalékát is egészségbiztosításra kell költeniük. Ezt viszont – a kockázatok kiegyenlítésére – egy központi egészségbiztosítási alapba utalják, s az osztja tovább a biztosítóknak.

Szlovákia: A pozsonyi parlament októberben szavazta meg azt a törvényt, amely megtiltja a 2004-ben piacra lépett privát egészségbiztosítóknak, hogy profitot termeljenek. A kormány a lépéstől azt reméli, hogy többletforrások kerülnek az évi százmilliárd korona feletti összköltségvetés dacára is súlyos pénzhiánnyal küszködő egészségügyi rendszerbe, a magánbiztosítók viszont perrel fenyegették meg az államot. A négy cég a betegek 30 százalékát látja el, a többiek a két állami tulajdonú társaság valamelyikéhez tartoznak.

Csehország: Csehország 192 kórházából immár 122 magánkézben van – közölte tegnap a prágai statisztikai hivatal. A kormány a még állami kézben lévő fekvőbeteg-intézményeket is részvénytársasággá kívánja átalakítani, és sokat közülük privatizálna is. Az egészségbiztosítók magánosítása is napirenden van, a jelentős politikai és társadalmi ellenállás dacára. Az ellenzéki szociáldemokratákon kívül a polgári demokrata vezetésű kormány egyik kisebbik koalíciós partnere, a kereszténydemokrata párt is ellenzi a biztosítók magánosítását.