Megcsappant a fővárosi gyógyfürdők forgalma

A támogatott gyógykezelések költségvetési forrása nyolc éve változatlan: évi 4,2 milliárd forint.

A gyógyászati üzletág forgalmi és bevételi súlya 2004 óta folyamatosan csökken a Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt.-nél, az elmúlt két évben pedig ez a tevékenység jelentősen átrendeződött a kisebb gyógyfürdők javára – mondta a Világgazdaságnak Szűts Ildikó vezérigazgató.

Tavaly és tavalyelőtt is több mint félmillió vendég élt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által támogatott gyógykezelések lehetőségével a Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. (BGYH Zrt.) által működtetett nyolc termálfürdőben – mondta a Világgazdaságnak Szűts Ildikó, a társaság vezérigazgatója. A koronavírus-járvány miatt augusztusban a korábbi forgalom mintegy felét sikerült elérni, ezért – hangsúlyozta a vezérigazgató – a hatékonyságra és a koncentrált szolgáltatásra kell törekedni. A gyógyászati üzletág forgalmi és bevételi súlya 2004 óta csökken, tavaly és tavalyelőtt pedig a szolgáltatások jelentősen átrendeződtek a kisebb gyógyfürdők javára.

A BGYH Zrt. is támogatja a Magyar Fürdőszövetség javaslatát, hogy a NEAK-finanszírozott kezelések rendszerét felül kell vizsgálni, mert a támogatott gyógykezelések költségvetési forrása nyolc éve változatlan: évi 4,2 milliárd forint.

Az egészségügyi szolgáltatásokat a budapesti gyógyfürdők is önköltségi ár alatt nyújtják, és – mint Szűts Ildikó kiemelte – még a vendégek által fizetett kiegészítő díjak sem fedezik a kiadásaikat. A kezelések költségeit ezért a wellness-uszodai és más szolgáltatások bevételeiből finanszírozzák, de ez már nem tartható. A társaság szerint a gyógykezelések költségeinek fedezésére 100-200 százalékkal nagyobb költségvetési forrásra lenne szükség. Továbbik a cikkben