Megszabadulni a vizitdíj intézményétől

Dr. Éger István, a MOK elnöke szerint a döntés csak széles körű társadalmi bázison nyugodva lehet hiteles és időtálló.

A Magyar Orvosi Kamara kezdetektől fogva egyöntetűen a vizitdíj-kórházi napidíj intézménye ellen volt, és van a mai napig is. A betegforgalom csökkent itt-ott, ám ez nem egyértelmű eredmény. Azt sem vizsgálta senki, hogy ahol valóban kevesebb volt az orvos-betegtalálkozás, mi állhatott a háttérben. A kamara információja szerint az ország bizonyos régióiban egyértelmű összefüggés volt érzékelhető a szegénység, a gyenge fizetőképesség és a csökkenő forgalom között.

A Gfk Hungária 2007-es lakossági egészségfelmérése azt mutatja, hogy a vizitdíj az alacsony iskolai végzettségű, kis jövedelmű rétegek orvoshoz fordulását sokkal jobban akadályozza, mint a gazdagokét. Amíg a teljes lakosság 18 százalékának döntését befolyásolja a 300 forintos vizitdíj, addig ez az arány a nyolc általánost vagy ennél kevesebbet végzettek esetében 28 százalék, az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 9 százalék. Jövedelmi helyzet szerint az eltérés még ennél is nagyobb: a 90 ezer Ft-nál kevesebbet keresők esetében 26 százalék, amíg a 150 ezer Ft feletti jövedelműek esetében 6 százalék.

Nagy különbségek figyelhetők meg a vizitdíj miatt elhalasztott orvoshoz fordulásokban. A válaszadók 15 százaléka mondta, hogy nem fordult orvoshoz a vizitdíj miatt, de ez az arány a nyolc általánost vagy ennél kevesebbet végzettek esetében 25 százalék, az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 10 százalék; a 90 ezer Ft-nál kevesebbet keresők esetében 21 százalék, amíg a 150 ezer Ft feletti jövedelműek esetében 9 százalék. A felmérés eredményei egyértelműen igazolják azt, hogy a szegényeket sokkal jobban sújtja a vizitdíj, mint a gazdagokat, pedig a jól ismert összefüggés szerint a szegények betegebbek, mint a gazdagok, az indokolatlan orvoshoz fordulás pedig nagyobb mértékű a gazdagok, mint a szegények esetében.