Megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság | Weborvos

Új Ptk.-javaslat: bevezetnék az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal intézményét.

Az új polgári törvénykönyv nyár elején benyújtott javaslata szerint ezután senkit sem lehet cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezni. Az igazságügyi tárca indokolása szerint az arányosság és szükségesség elve azt kívánja meg, hogy a belátási képességében korlátozott személy autonómiájában csak annyiban legyen korlátozva, amennyiben ez jogainak és érdekeinek védelmében feltétlenül szükséges.

A Népszava tavaly júliusban számolt be arról, hogy a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány próbapert indított egy gondnokság alá helyezett személy ügyében. Az alapítvány kezdeményezése nyilvánvalóan azt célozta, hogy ráirányítsa a figyelmet a gondnokság alá helyezési ügyek jogalkalmazási visszásságaira. 2007. július 2-án, „Van tíz perce? Akkor gondnokság alá helyezzük" című cikkében az alapítvány vizsgálódásai alapján arról is írt a lap, hogy a gondnokság alá helyezési ügyek meglehetősen formálisan, futószalagszerűen zajlanak a bíróságokon, a döntések majdhogynem kizárólagos alapja a bíróság által beszerzett igazságügyi elmeszakértői vélemény, az ügyek alpereseit a kirendelt ügygondnokok olykor a tárgyalásokon ismerik meg.

Az újrakodifikált polgári jogi szabályok koncepciója gyökeresen szakítani kíván a mechanikus jogalkalmazás gyakorlatával. Az egyik legfontosabb újítás a szinte teljes jogfosztást jelentő cselekvőképességet kizáró gondnokság intézmenyének felszámolása. A gondnokság alá helyezett személyek jogi kategóriája továbbra is az értelmi fogyatékos, a pszichoszociális fogyatékos személyek (régebbi terminológiával pszichiátriai betegek vagy elmebetegek), a szenvedélybetegek és az időskori deminenciában szenvedő személyek csoportjaiból fog állni. A fogyatékos személy akadályozottságának mértéke ennek alapján nem állapítható meg pusztán orvosi szakértelem igénybevételével.

Két, orvosi szempontból teljesen azonos fogyatékos személy (pl. Down-kóros vagy súlyos mániákus depresszióban szenvedő) teljesen eltérő mértékben lehet képes ügyeit intézni olyan tényezők függvényében, amelyek az orvosi szakma látókörén kívül esnek. A javaslat szerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság, az előzetes jognyilatkozat, valamint a támogatott döntéshozatal intézményei akár egyszerre is alkalmazhatóak lesznek.