Méhnyakrák elleni oltás Romániában

110 ezer negyedikes lányt részesítenek védőoltásban a lakosság számára ingyenes program keretében.

Nagyszabású méhnyakrák elleni kampány veszi kezdetét ma Romániában, ahol 110 ezer negyedikes lányt részesítenek védőoltásban a lakosság számára ingyenes program keretében. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter azzal indokolja a védőoltási kampányt, hogy az elmúlt 18 évben Romániában folyamatosan nőtt a méhnyakrákban szenvedők száma: évente 3000 megbetegedést diagnosztizálnak, és naponta hat nő halálát okozza a kór, ami azt jelenti, hogy 6,3-szor magasabb a méhnyakrák miatti elhalálozási arány, mint az Európai Unió többi tagállamában.

Nicolaescu közölte: az oltási kampányra 23 millió eurót fordít a bukaresti egészségügyi tárca, s ez lényegesen kevesebb annál az évi 70 millió eurónál, amit a méhnyakrákban szenvedő nők kezelésére költenek. A tízéves lányok beoltása jelentősen csökkenti a megbetegedés kialakulását, hiszen ezzel megelőzhető a humán-papilloma-vírus fertőzés. Fontos a védettség biztosítása a szexuális élet megkezdése előtt, s ehhez az oltás a leghatékonyabb módszer - érvelt a romániai program mellett Eugen Nicolaescu.

A szülők megtagadhatják gyerekük beoltását, amit írásban kell a hatóságok tudomására hozniuk, ebben az esetben azonban nekik kell vállalniuk a felelősséget a következményekért.

Szülők és szakértők körében máris megoszlanak a vélemények a kormány intézkedésével kapcsolatban. Elsősorban az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) év elején tett bejelentése ad okot aggodalomra, mely szerint megfigyelés alá helyezték a Gardasil nevű oltóanyagot, miután két, a humán-papilloma-vírus ellen beoltott fiatal lány meghalt. (Romániában ugyanezt, valamint a Cervarix oltóanyagot használják). A vizsgálatok nyomán kiderült: az Ausztriában és Németországban bekövetkezett halálesetek egyikénél sem bizonyított, hogy közvetlen kapcsolat lenne az oltás és a haláleset között. A szakterülete egyik legnagyobb tekintélyének számító Adrian Streinu-Cercel, a bukaresti Matei Bals Járványügyi Intézet igazgatója szerint nem kockázatos a HPV-oltás, a kockázati tényezők között csupán az oltás helyének bepirosodása, feldagadása vagy a láz szerepel. Ezzel szemben Molnár Géza, a Romániai Járványügyi Társaság elnöke kifogásolja: a bukaresti tárca anélkül tette kötelezővé a gyermekek beoltását, hogy előtte minden érintettet - szülőket, orvosokat és pedagógusokat - tájékoztatott volna a programról.

A kolozsvári járványkórház igazgatója szerint kérdéses, hogy a most beoltott tízéves lányok meddig immúnisak a papillomavírussal szemben. Alapvető hiba az is, hogy a védőoltási programot nem szakértők állították össze, s az orvosok nem kaptak módszertani leírást.